A forint az év eleje óta 7,8 százalékot erősödött az euróval szemben, a dollárhoz és a régiós devizákhoz képest is hasonló mértékben. A piaci bizalom a Tisza Párt győzelme után alakult ki – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a Népszavának. A K&H bank vezető elemzője, Németh Dávid szerint az infláció a vártnál kedvezőbben alakult: a január-májusi időszak átlagos havi árváltozása a harmadik legkisebb 2002 óta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Kurali Zoltán a Reutersnek úgy nyilatkozott: az alacsony infláció és a csökkenő kockázati felár miatt alacsonyabb kamatszint is elegendő lehet az árstabilitáshoz. A piac a június 23-i kamatdöntő ülésen megkezdődő kamatcsökkentésre számít, az év végéig akár 75-100 bázispontos vágás is jöhet. Ugyanakkor az elemzők óvatosságra intenek: az iráni háború által okozott globális költségsokkok idővel megjelenhetnek a hazai árakban, az év végére 4 százalék fölötti inflációt várnak. A forint további erősödésére korlátozott a tér, a CIB 2026 decemberére 360 forint feletti euróárfolyamot prognosztizál.
Kamatcsökkentési ciklus indulhat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan a június 23-i ülésén megkezdi a kamatcsökkentést, ami ráadásul nem egyszeri lépés lesz: az év végéig akár 75-100 bázisponttal is lejjebb mehet a kamat a jelenlegi 6,25 százalékról – mondta Trippon Mariann. Ezzel párhuzamosan a piaci és elemzői várakozások szerint az Európai Központi Bank valószínűleg még ebben a hónapban kamatot emel, vagyis mindkét irányból szűkül az euró- és a forintkamatok közötti távolság – ez pedig a jelenleginél gyengébb szintekre tolhatja a forintot. A CIB elemzői 2026 decemberére 360 forint feletti euróárfolyamra számítanak, ám ez nem azt jelenti, hogy visszatérnének a tavalyi 390-400 forintos árfolyamok, de a jelenleginél 1-2 százalékkal alacsonyabb szinteket várunk – tette hozzá.
Inflációs kilátások: rövid távú nyugalom, hosszú távú kockázatok
Az inflációs helyzet kedvező – mondta Németh Dávid, a K&H bank vezető elemzője a bank gazdasági előrejelzéseit ismertető sajtótájékoztatón. A január-májusi időszakot tekintve az átlagos havi árváltozás a harmadik legkisebb érték 2002-ig visszatekintve. A forint árfolyamának erősödése fékezi az inflációt az importon keresztül. Az iráni háború által okozott globális költségsokkok azonban idővel várhatóan megjelennek a magyarországi árakban, az év végére 4 százalék fölötti értékeket láthatunk. Jövőre éves átlagban magasabb lehet a mutató, mint idén, a 2026-os adat akár 3 százalék alatt lehet éves átlagban köszönhetően az év eleji alacsony értékeknek.
Gazdasági növekedés és költségvetési kihívások
A gazdaságban látszanak az élénkülés jelei, az ipar idén már pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A K&H az idei évre 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár, jövőre 2,6 százalékot, 2027-re 3 százalékot. A jövő nagy kérdése, hogy a magyar gazdaság termelékenysége képes lesz-e érdemben javulni – hosszú évek óta az uniós átlag 70 százaléka alatt ingadozik. Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány milyen középtávú költségvetési pályát vázol fel. Az örökölt és bevezetni tervezett intézkedések jelentősen terhelik a kiadási oldalt, a hitelminősítők őszig adtak időt az új kormánynak. A költségvetési hiány jelenleg historikus összehasonlításban is magas, a kormány nyár végére ígért pótköltségvetést, a 2027-es büdzsé októberben készülhet el.
Euróbevezetés: a piac még nem árazza be
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti inflációs kritérium teljesítéséhez 12 havi gördülő átlagot kell nézni, a hazai adat jelenleg közelít ehhez, de el kell még érni és tartósan fenntartani. A hazai kötvényhozamok mérséklődésében szerepet játszik a kormány elköteleződése az euró bevezetése mellett. Mindenesetre az ötéves hozamok még mindig csak a régiós szintekre mérséklődtek, a piac tehát egyelőre nem azt árazza, hogy Magyarország 2031-ben már az eurózóna tagja lesz – mondta Németh Dávid. A magyar alapkamat jóval magasabb, mint a többi régiós országban, Németh Dávid továbbra is két 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít idén.
Globális kockázatok és a forint jövője
A dollár leértékelődésében lehet még újabb hullám, az amerikai elnök politikája inkább ebbe az irányba hat. A forint erősödésében a dollár leértékelődése is szerepet játszott, mindenesetre a forint a régiós devizákhoz képest is felülteljesítőnek számít. A forint mellett jelentős pozíciók épültek ki, ami támogatja az árfolyamot. Ugyanakkor a piaci bizalom esetleges elvesztése eladási hullámmal járhatna, ami árfolyamkorrekcióval (gyengüléssel) járna – figyelmeztetett Németh Dávid. Negatív kockázatot jelent a költségvetés állapota, ám amikor az ősz folyamán a 2027-es költségvetést benyújtja a kormány, akkor tudjuk meg, hogy az euróbevezetéssel kapcsolatos pozitív üzenetek mennyire tükröződnek vissza a tettekben – tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.