Kivárásra játszik az MNB
Május 26-án, kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta az alapkamatot 6,25 százalékon. Ez volt a második egymást követő kamattartó döntés a februárban végrehajtott 25 bázispontos vágás után. A kamatfolyosó két széle sem változott: az egynapos betéti kamat 5,25, a hitelkamat 7,25 százalék maradt.
A döntés nem volt egyértelmű. Varga Mihály jegybankelnök a sajtótájékoztatón elmondta: a testület két forgatókönyvet tárgyalt. „Két forgatókönyvet tárgyaltunk meg a döntéshozatalnál” – fogalmazott, majd újságírói kérdésre megerősítette, hogy a Tanács többsége a kamattartásra szavazott, de voltak, akik a kamatcsökkentést támogatták.
A forint négyéves csúcson
A kamattartó döntés hátterében a jegybank óvatossága áll. Varga Mihály többször hangsúlyozta: „még meg kell róla győződni”, hogy a kedvező folyamatok tartósak-e. A forint árfolyama ugyanis az elmúlt hetekben jelentősen erősödött: szerdán, május 27-én 354 alá süllyedt az euróval szemben – ilyen erős utoljára 2021-ben volt. Az erős forint az importon keresztül fékezi az inflációt, ami kedvező a jegybank számára.
Magyarország kockázati felára is csökkent: a hosszú hozamok egy szintre kerültek Lengyelországéival, sőt alatta vannak. A lakossági és vállalati inflációs várakozások is mérséklődtek. Varga Mihály szerint ezek a folyamatok „növeli a monetáris politika mozgásterét”, ha tartósnak bizonyulnak.
A háború és az energiaválság árnyéka
A jegybank óvatosságát a külső bizonytalanságok indokolják. Az iráni háború miatt az energiaárak erősen ingadoznak, és magasan ragadhatnak, ha a konfliktus elhúzódik. Varga Mihály emlékeztetett: „Egy néhány hetes háború helyett most már három hónapja tartó háborúról beszélhetünk.” Az ellátási láncokban zavarok tapasztalhatók, a globális élelmiszerárak emelkednek – ezek mind felfelé mutató kockázatot hordoznak a hazai inflációra.
Az infláció jelenleg alacsony: az áprilisi 2,1 százalékos áremelkedési ütem a jegybank célsávjának alsó szélénél van. Az elemzők többsége azonban arra számít, hogy az infláció év végére 4-5 százalékra emelkedhet, elsősorban az energiaárak továbbgyűrűző hatásai miatt.
Júniusban jöhet a kamatvágás?
A piaci várakozások szerint júniusban sor kerülhet az első kamatvágásra. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint ehhez az kell, hogy a forint árfolyama továbbra is erős maradjon, és pozitív hírek érkezzenek a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. Varga Mihály a sajtótájékoztatón utalt rá: bízik abban, hogy a júniusi ülésig beérkező adatok csökkentik a bizonytalanságot.
A jegybank friss Inflációs jelentése várhatóan részletes elemzést ad a további lépésekhez. A monetáris tanács továbbra is „adatvezérelt” üzemmódban, hónapról hónapra dönt a kamatkondíciókról. Varga Mihály szerint általában véve továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tartanak szükségesnek.
Mit jelent ez a gazdaságnak?
A kamattartó döntés és a forint erősödése összetett hatással van a magyar gazdaságra. Az erős forint egyrészt fékezi az inflációt az importon keresztül, másrészt rontja az exportőrök versenyképességét. A magas kamatok pedig lassítják a gazdasági növekedést – Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek adott interjújában 2 százalékos növekedést valószínűsített idénre, ami összhangban van az MNB márciusi 1,5-2 százalékos prognózisával.
A Tisza-kormány számára a jegybanki politika kulcskérdés: a gazdasági növekedés beindításához alacsonyabb kamatokra lenne szükség, de ehhez előbb a külső bizonytalanságoknak kell csökkenniük. Az MNB óvatossága érthető, de a piac már a kamatvágást árazza – a kérdés csak az, hogy a jegybank mikor látja elérkezettnek az időt.