Kata, deviza, gyerekvédelem – a Tisza-kormány első 100 napjának három nagy ígérete

<!-- VIDEO_EMBED -->

Visszatér a Kata – de jobb lesz?

Szerda délután Kármán András bejelentette: visszahozzák a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a Katát. A 2013-ban bevezetett, majd 2022-ben a Fidesz által drasztikusan megnyirbált adózási forma a szabadúszók és mikrovállalkozók egyik kedvence volt – egészen addig, amíg a jogosultak köre 444 ezerről 145 ezerre nem csökkent.

Az új Kata azonban nem a régi. Kármán András ígérete szerint tartalmazni fogja a társadalombiztosítást és a nyugdíjjogosultságot is, miközben megakadályozza, hogy nagy cégek bújtatott foglalkoztatásra használják. A Partizán elemzése szerint ez a három ígéret egyszerre hangzik jól és nehezen kivitelezhetően.

A kérdés az, hogy mekkora adót kell kivetni ahhoz, hogy a TB és a nyugdíj is kijöjjön belőle. Ha túl magas, senkinek nem éri meg katázni. Ha túl alacsony, a költségvetés jár rosszul. A harmadik ígéret – a visszaélések megakadályozása – pedig még összetettebb. A Fidesz baltával oldotta meg: cégeknek egyáltalán nem lehetett katázni. A Tisza-kormány finomabb megoldást keres: például a bevétel-koncentráció tiltását, vagy automatikus NAV-ellenőrzéseket egy bizonyos összeghatár felett.

„A fideszes Kata azt kínálta, hogy nagyobb rövid távú haszonért lemondhatsz a hosszú távú biztonságról és kiszámíthatóságról” – hangzik el az elemzésben. „Az új katánál viszont Kármánék azt ígérik, hogy ők megoldják, hogy a rövid távú kecske is jól lakjon, és a hosszú távú káposzta is megmaradjon.”

A legnagyobb kérdés az, hogy a nagyobb szociális biztonságot és a cégek visszaélései elleni nagyobb védelmet – amelyek nyilván alapvetően helyes célkitűzések – milyen áron adják majd. Milyen magas adóval és esetleg mennyi plusz adminisztratív teherrel lehet ezeket megoldani? Valójában ezen múlik majd, hogy a 264 ezer egykori katás közül mennyien térnek vissza.

Devizás tűzoltás – de mi lesz a vége?

Hétfőn szavazta meg a parlament Hantosi István és Mellétei Barna Márton javaslatára, hogy függesszék fel a devizahiteles pereket és végrehajtásokat. Addig, amíg egy új törvény nem rendezi véglegesen a régi szerződések státuszát.

Az intézkedés több százezer embert érinthet. Az Európai Unió Bírósága már kimondta, hogy a devizahitelek egy része tisztességtelen volt – a magyar bíróságok azonban szűkítően értelmezték ezt, és minden egyes ügyféltől elvárták, hogy egyénileg bizonyítsa: 18-20 évvel ezelőtt nem tájékoztatták megfelelően.

A felfüggesztés jó tűzoltás – mondja az elemzés. De a végső kérdés az, hogy mi lesz a kártérítéssel. Marcingos László, az EU-bíróságon pert nyert ügyvéd szerint a magyar bíróságok által hozott ítéleteket „semmisnek kell tekinteni”, és minden tekintetben vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ez akár azt is jelentheti, hogy az államnak kell kártalanítania a károsultakat – ami a költségvetést terhelné.

„Nagyon fontos a bankrendszer megszabályozása” – mondja Marcingos. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e konfrontálódni azokkal a bankokkal, amelyekkel az állítólag bankellenes Orbán-kormányok sosem mertek.

Nekifeszülés a gyermekvédelemnek

A gyermekvédelemben drasztikus lépés történt: egy nap alatt hat vezetőt váltottak le. Távozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a gazdasági főigazgató-helyettes, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, valamint a Slachta Margit Intézet és a Kop Mária Intézet vezetői is.

A szakemberek szerint a lépés indokolt: ezek a vezetők a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálták, nem a gyerekek szakmai konszenzus szerinti érdekeit. A kérdés inkább közigazgatási: egy ekkora, 2012-ben létrehozott monstrumintézményt – amely az összes állami gyermekvédelmi intézmény, idősotthon és pszichiátriai otthon fenntartója – egyik napról a másikra le lehet-e fejezni anélkül, hogy a napi működés ellehetetlenüljön?

Az elemzés szerint a valódi reform nem a vezetők leváltásával kezdődik, hanem az intézményrendszer átalakításával. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a gyermekvédelmi intézményeket – a 2012 előtti állapothoz hasonlóan – újra az önkormányzatok működtetnék. Ehhez persze normatív állami támogatás kellene, hogy a szegényebb települések se járjanak rosszabbul.

Magyar Péter bejelentette: felülről nyitott lesz a gyermekvédelemre fordítható büdzsé. Ez önmagában előrelépés, hiszen 2022 óta évről évre csökkent a gyermekvédelmi ellátásra fordított összeg aránya. De az elemzés szerint legalább ennyire fontos az is, hogy mire költik pontosan. Még nem dőlt el, hogy mikor és mekkora lesz a dolgozók béremelése – a gyermekvédelmi ágazatban továbbra is jellemzőek a 300 ezer forintot sem elérő nettó fizetések. És még mindig hiányzik az alapellátás bővítése, amely megelőzhetné, hogy egyre több gyerek kerüljön intézetbe.

Három sérülékeny csoport – egyforma kihívás

A Partizán elemzése szerint a három téma közös nevezője, hogy a Tisza-kormány olyan sérülékeny társadalmi csoportok helyzetén próbál javítani – kényszervállalkozókon, devizakárosultakon, gyermekvédelmi ellátásba kerülő gyerekeken –, akiket a NER évei alatt a rendszer maga hagyott magukra. A lépések iránya jó, de a részleteken múlik, hogy az ígéretekből valódi változás lesz-e.