Hogyan működik a gyakorlatban: a próbavásárlás tanulságai
A Budai Irgalmasrendi Kórház Gránátalma patikájában végzett próbavásárlás során a patikus egyértelműen közölte: nem tartanak semmilyen fogamzásgátlót. A beszélgetés során a patikus azt mondta: "Nem is tartunk egyáltalán fogamzásgátlót" – és amikor rákérdeztek az okra, így válaszolt: "A rendi szellemiség."
A patika a kórház épületében van, de az utca felől is van bejárata, nagy zöld, világító kereszt hirdeti az utcafronton. Bárki bemehet, nem kell bemenni a kórházba hozzá. Ez az infrastruktúra azt jelzi, hogy az intézmény nem kizárólag a kórház betegeit szolgálja ki, hanem nyilvános ellátást is végez.
A próbavásárlás során egy háziorvos által felírt általános fogamzásgátlóról és egy sürgősségi tablettáról szóló recepttel próbálkoztak. Egyiket sem adták ki. A patikus azt javasolta, hogy próbálják meg a sarkon lévő másik patikában – ami azt jelzi, hogy az intézmény tisztában van azzal, hogy más helyeken elérhetők ezek a gyógyszerek.
A katolikus tanítás és az Irgalmasrend szellemiségének háttere
A Betegápoló Irgalmasrend egy katolikus szerzetesrend, amely a Katolikus Egyház részeként működik, és annak tanítását követi. A rendi szellemiség, amelyre a patikus hivatkozott, valójában a Katolikus Egyház konzervatív álláspontja a fogamzásgátlásról.
E tanítás szerint a mesterséges fogamzásgátlás (tabletta, óvszer, spirál stb.) tiltott, mert a szexuális aktust nem szabad elválasztani a gyermeknemzéstől. Ez az álláspont a Humanae Vitae enciklika szellemiségében gyökerezik, amely 1968-ban jelent meg, és a mai napig a katolikus egyház hivatalos tanítása. Csak az úgynevezett természetes családtervezés (időszakos önmegtartóztatás, naptár módszer) elfogadható bizonyos feltételek mellett.
A Budai Irgalmasrendi Kórház működése más területen is igazodik ehhez az értékrendhez. Az intézmény azon kevés kórházak közé tartozik Magyarországon, ahol abortuszt sem végeznek. Ennek hátterében egy 2017-es kormányzati megállapodás áll, amelynek értelmében az intézmény – a Bethesda Gyermekkórházzal együtt – összesen 7,8 milliárd forintot kapott, cserébe vállalta, hogy nem végez terhességmegszakítást.
Az abortusz megtagadására a kórháznak azért van felhatalmazása, mert a magzatvédelmi törvényben szerepel egy olyan kitétel, hogy a beavatkozást nem kötelező minden kórháznak végeznie. Ez azonban még csak nem is terhességmegszakításról, hanem hétköznapi fogamzásgátlásról van szó – ami számtalan jogi és etikai kérdést vet fel.
Az intézmény álláspontja: jogszerűnek tartja a gyakorlatot
A Budai Irgalmasrendi Kórház vezetése szerint a patika működése jogszerű. Válaszukban azt írták: a Gránátalma gyógyszertár a katolikus egyház tanítását követi, ezért a Humanae Vitae enciklika szellemiségével összhangban nem forgalmaz mesterséges fogamzásgátlókat.
Hangsúlyozták azt is, hogy a gyógyszertár elsősorban az intézmény betegeit szolgálja ki, akik tisztában vannak az egyházi működési elvekkel. Az intézmény azt állítja, hogy a térség más patikái biztosítják a teljes körű gyógyszerellátást, így a betegek gyógyszerellátása nem veszélyeztetett.
Az intézmény továbbá azt sugallja, hogy mivel intézeti gyógyszertárról van szó, amely elsősorban a fekvőbeteg-ellátó intézmény gyógyszerellátását biztosítja, a közforgalmú patikákra vonatkozó szabályok nem feltétlenül alkalmazandók. Az intézeti gyógyszertáraknak – a hatályos jogszabályok alapján – nincs egységesen előírt kötelező gyógyszerkészletük, így az egyes gyógyszertárak készlete eltérő lehet.
Jogvédők kritikája: intézmény vagy egyéni lelkiismeret?
Jogvédő szervezetek azonban másként értékelik a helyzetet, és több ponton vitatják az intézmény érvelését.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint, bár intézeti gyógyszertárról van szó, mivel az közvetlen lakossági ellátást is végez – az utca felől is megközelíthető, nagy zöld kereszt hirdeti az utcafronton –, rá ugyanazok a szabályok vonatkozhatnak, mint egy közforgalmú patikára. Ez a gyakorlat azt jelzi, hogy az intézmény nem kizárólag a saját betegeit szolgálja ki, hanem nyilvános ellátást nyújt.
A Patent Egyesület álláspontja szerint ráadásul egy egész intézmény nem hivatkozhat lelkiismereti szabadságra. Ez a jog az egyes egészségügyi dolgozókat illeti meg, nem a patikát mint szervezetet. Más szóval: ha egy patikus lelkiismereti okokból nem akar fogamzásgátlót kiadni, az az ő joga lehet, de az intézmény szintjén nem lehet ezt a gyakorlatot kiterjeszteni.
Lebedi Réka, a TASZ munkatársa szerint az Irgalmasrendi Kórház patikájának gyakorlata alkalmas lehet egy hatósági vizsgálat lefolytatására. Azonban hogy jogszerűtlenül jár-e el a patika, azt végül a bíróságnak kellene eldöntenie.
A jogszabályi háttér: mit ír elő a törvény?
A hatályos gyógyszerforgalmazási szabályok alapján, ha egy gyógyszert vényre felírnak, a patikának ki kell adnia, vagy – ha nincs készleten – helyettesítő készítményt kell ajánlania, illetve fel kell ajánlania a beszerzést. A Gránátalma patikában azonban nemcsak hogy nem tartanak fogamzásgátlót, de nem is ajánlják fel a beszerzést.
Ez a gyakorlat potenciálisan ellentmond a gyógyszerforgalmazási szabályoknak. Az intézmény azonban azt állítja, hogy mivel intézeti gyógyszertárról van szó, más szabályok vonatkoznak rá. Ez azonban vitatott, különösen annak fényében, hogy az intézmény nyilvános ellátást is végez.
A szélesebb kontextus: vallási szabadság és közszolgáltatások
Az eset egy nagyobb kérdésre világít rá: meddig terjed egy intézmény vallási szabadsága, ha az közszolgáltatásokat nyújt? Ez a kérdés nem új a jogállamban, de az Irgalmasrendi Kórház esete konkrét és gyakorlati dimenziót ad neki.
Európai jogállamok általában úgy kezelik ezt a kérdést, hogy az intézmények vallási szabadsága nem terjedhet ki arra, hogy megtagadjanak olyan szolgáltatásokat, amelyekre az embereknek joguk van, és amelyeket az intézmény nyilvánosan nyújt. Az Egyesült Államokban is számos per zajlott már arról, hogy egyházi szervezetek mennyire tagadhatnak meg egészségügyi szolgáltatásokat vallási okokra hivatkozva.
Magyarország esetében a jogszabályi helyzet nem teljesen egyértelmű. A Alkotmánybíróság korábban már foglalkozott a vallási szabadsággal és annak határaival, de az egészségügyi szolgáltatások megtagadásának kérdésében nincs még jogerős bírósági döntés.
Következtetés: a jogszerűség kérdése nyitott
A Budai Irgalmasrendi Kórház Gránátalma patikájának gyakorlata jogi és etikai kérdéseket vet fel, amelyekre még nincsenek végleges válaszok. Az intézmény azt állítja, hogy jogszerűen jár el, a jogvédők szerint azonban a gyakorlat alkalmas lehet hatósági vizsgálatra.
A végső döntés valószínűleg a bíróságra fog tartozni. Addig is az eset felhívja a figyelmet arra, hogy a vallási szabadság és a közszolgáltatások közötti egyensúly megtalálása nem triviális feladat. Az egyházi intézmények vallási szabadsága fontos érték, de az nem lehet korlátlan, ha az közszolgáltatások nyújtásával jár. A magyar jogrendszernek ezt az egyensúlyt még meg kell találnia.