129-cel a lakott területen
Szerda délelőtt a csepeli Weiss Manfréd úton egy autós a megengedett 50 helyett 129 kilométer per órával száguldott. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sebességmérő kamerája rögzítette a rekordot – a sofőr 468 000 forintos közigazgatási bírságot kapott. A police.hu közleménye szerint a csepeli rendőrök május 18. és 31. között összesen 805 gyorshajtót mértek be a XXI. kerületben.
A BRFK hangsúlyozta: kiemelt figyelmet fordítanak a gyorshajtás visszaszorítására, mivel ez az egyik legfőbb baleseti veszélyforrás. A jövőben is rendszeresek lesznek a sebességmérések. A kérdés azonban nem csak a rendőri jelenléten múlik: a magyar közlekedésbiztonsági adatok aggasztóak.
Magyarország az EU-s átlag alatt
Magyarországon az Európai Uniós átlagnál nagyobb mértékben történnek halálos balesetek gyorshajtás miatt. Egymillió főre 52 áldozat jut, szemben az uniós 45-ös átlaggal. Ausztriában ez az arány 38, Dániában 24, Romániában viszont 78. A legfrissebb, 2024-es adatok szerint a magyar mutatók nem javultak érdemben az elmúlt években.
Áprilisban egy illegális autóversenyzés közben a XIII. kerületi Göncz Árpád városközpontnál álló felüljáróról lezuhant egy jármű, több másik autó pedig karambolozott. Az ügyben Vitézy Dávid akkor még fővárosi képviselő, jelenleg közlekedési és beruházási miniszter (Tisza Párt) is megszólalt. A tárcavezető szerint a budapesti főutakon zajló illegális utcai autóversenyzés visszaszorítása érdekében több kihelyezett traffipaxra lenne szükség, és a visszaeső gyorshajtóknak is sokkal súlyosabb büntetéseket kéne kiszabni.
Vitézy Dávid tervei: autóelkobzás és új KRESZ
Vitézy Dávid már a bizottsági meghallgatásán jelezte: fel kell lépni a notórius, életveszélyes gyorshajtókkal szemben. A miniszter szerint Ausztria példáját kell követni, ahol elkobozhatják, bizonyos esetekben pedig elárverezhetik a száguldozók autóit. „Olyan új szabályozásra lenne szükség Magyarországon, ami megkülönbözteti a gyorshajtást a száguldozástól” – fogalmazott korábban Vitézy. Emellett át kell gondolni a sebességmérés eddigi gyakorlatát, valamint felül kell vizsgálni az elavult KRESZ-t is.
A miniszter tervei között szerepel a MÁV átvilágítása és a vasútfejlesztés is, de a közúti közlekedésbiztonság terén is komoly változások várhatók. A csepeli eset jól mutatja: a szigorításokra nemcsak a statisztikák, hanem a hétköznapi tapasztalatok is rászorítanak.
Mit hozhat a jövő?
A Tisza-kormány közlekedési politikája eddig a vasútra összpontosított, de a csepeli akció és Vitézy nyilatkozatai jelzik: a közúti közlekedésbiztonság is napirendre kerül. A kérdés az, hogy a szigorítások – autóelkobzás, új KRESZ, több traffipax – valóban csökkentik-e a halálos balesetek számát, vagy csak a büdzsét töltik fel. A csepeli 805 gyorshajtó és a 468 ezer forintos bírság arra utal: a probléma mélyebb, mint egyetlen száguldozó esete.