A felszólítás és a visszakérdezés – egy politikai pingpong kezdete

Szombat délelőtt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Facebookon tette közzé felszólítását: „A Fidesz Elnöksége felszólítja a kormányt és a miniszterelnököt, haladéktalanul jelentsék be, hogy a június 12-én hatályba lépő brüsszeli migrációs paktumot Magyarország nem fogja végrehajtani!”

A felszólításra Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) nem adott egyértelmű választ. Ehelyett a saját közösségi oldalán visszakérdezett: „A bukott miniszterelnök a migrációs paktumról kérdez. A magyaroknak is lenne egy kérdése: miért nem akadályozta meg Orbán Viktor a paktum elfogadását az Európai Unióban? Miért?”

A vita nem előzmény nélküli. Pénteken a Fidesz és a Mi Hazánk szimpatizánsai Budapesten tüntettek a migrációs paktum ellen. A tüntetők a Miniszterelnökség épülete előtt gyülekeztek, ahol Magyar Péter az erkélyről integetett nekik és szívecskét mutatott a kezével. Ezt a gesztust Németh Balázs fideszes politikus és a Vadhajtások is provokációként értelmezte. A tüntetésen „Viktor, Viktor!” skandálás is hallatszott, ami a Fidesz szerint azt mutatja, hogy a volt miniszterelnök továbbra is népszerű.

A migrációs paktum – mi is ez valójában?

Az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagja – hivatalos nevén az EU Migration and Asylum Pact – az elmúlt évek egyik legjelentősebb jogalkotási vállalkozása a közösség történetében. Létrejöttének hátterében a 2015-ös migrációs válság, valamint az azt követő politikai és intézményi feszültségek állnak, amelyek rámutattak arra, hogy a meglévő rendszer – különösen a Dublini rendeletek – nem képes hatékonyan kezelni a tömeges beáramlást és az egyes tagállamokra nehezedő aránytalan terheket.

Az új paktum célja egyszerre a határvédelem megerősítése, a menekültügyi eljárások felgyorsítása és egy újfajta „szolidaritási mechanizmus” bevezetése az uniós tagállamok között. A csomagot 2024-ben fogadták el, és a legtöbb eleme 2026 közepétől, fokozatosan lép hatályba.

A paktum egyik legvitatottabb eleme az úgynevezett kötelező szolidaritási mechanizmus, amely szerint a migrációs nyomás alatt álló tagállamok támogatására a többi ország befogadással, pénzügyi hozzájárulással vagy más segítségnyújtással járulhat hozzá. Az Orbán-kormány a kezdetektől fogva ellenezte a paktumot, arra hivatkozva, hogy az ösztönözheti a bevándorlást és korlátozhatja a tagállamok mozgásterét a migrációs politikában.

Az Orbán-kormány öröksége és a Tisza-kormány kettős szorítása

Az Orbán Viktor vezette kormány a paktum 2024. május 14-i végső uniós elfogadása utáni napokban és hetekben erőteljes ellenállást, a végrehajtás teljes megtagadását hirdette meg. A korábbi miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a többségi döntéssel elfogadott paktumot Magyarország kötelező jellege ellenére sem fogja végrehajtani. Kijelentette, hogy nem fognak migránsokat átvenni más tagállamoktól, nem fizetnek büntetést, és nem fognak „migránsgettókat” építeni a magyar határokon.

A probléma azonban az, hogy a paktumot a tagállamok többségi döntésével fogadták el, és a magyar kormány a szavazáskor is a csomag ellen szavazott. A többi tagállam többsége azonban jóváhagyta a jogszabálycsomagot, így az Magyarországra is kötelező érvényű. Az Orbán-kormány által hirdetett ellenállás gyakorlatilag az EU-s jogszabályok megszegését jelentette volna, ami súlyos pénzügyi következményekkel járt volna.

Az új Tisza-kormány azonban eddig nem foglalt egyértelműen állást a végrehajtásról. A vita mögött komolyabb tét is van. A Politico korábban arról írt, hogy az új magyar kormány és az Európai Bizottság között gyors politikai megállapodás született az uniós források felszabadításáról. Ennek egyik feltétele vélhetően a migrációs paktum elfogadása volt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten, a Magyar Péterrel tartott közös sajtótájékoztatóján árulta el, hogy az új magyar kormány elfogadta a paktumot.

A Fidesz kritikája és a Tisza Párt belső feszültségei

A Tisza Párt külügyi és migrációs stratégiájával kapcsolatban László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője a HírTV Bayer show című műsorában azt mondta: a Tisza Párt látványos meghátrálást mutat be a migrációs kérdésekben. Szerinte miközben a választási kampányban a szigorú határvédelem mellett foglaltak állást, a háttérben a párt külügyi politikáját meghatározó Orbán Anita (Tisza Párt, leendő külügyminiszter) Brüsszelben már jelezte, hogy készek együttműködni az uniós migrációs paktum technikai segítségnyújtási folyamataiban.

A Fidesz kritikája mögött azonban nem csak politikai szándék áll. A volt kormánypárt számára a migrációs paktum kiváló lehetőséget kínál arra, hogy az új kormányt Brüsszel-ellenes retorikával támadja. A Fidesz Budapesten 8 százalékon áll – legalábbis a Mandiner által közölt adatok szerint –, így a pártnak szüksége van olyan témákra, amelyekkel mobilizálni tudja a szavazótáborát.

A Tisza Párt belső feszültségeit azonban nem csak a Fidesz kritikája jelzi. A Telex nemrég arról számolt be, hogy a kormánypárt korábban a társadalmi egyeztetések széles körű alkalmazását ígérte, a szakértők szerint azonban az egyéni indítványok használata éppen ezen kötelezettségek megkerülését teszi lehetővé, lemásolva a korábbi Fidesz-kormányzatok sokat kritizált módszereit. Bár a kormánypárt korábban a társadalmi egyeztetések széles körű alkalmazását ígérte, a szakértők szerint az egyéni indítványok használata éppen ezen kötelezettségek megkerülését teszi lehetővé.

Bóka János üzenete és a válaszra váró kérdés

A vita másik fontos szereplője Bóka János, a Fidesz korábbi uniós ügyekért felelős minisztere, aki a Facebookon reagált Magyar Péter kitérő válaszára. „Magyarország eddig következetesen ellenezte a migrációs paktumot. Magyarország eddig egyetlen tagállamként megtagadta annak végrehajtását. Ma még a magyar emberek dönthetik el, ki léphet be hazánkba. Ma még a magyar emberek dönthetik el, kivel akarnak együtt élni. Hiába terel Magyar Péter, az egyetlen kérdés az, így marad-e a jövőben is. Erre várjuk a választ” – írta Bóka János.

A volt miniszter üzenete egyértelmű: a Fidesz szerint a Tisza-kormánynak nyíltan kell állást foglalnia a migrációs paktum kérdésében. Magyar Péter eddigi kitérő válasza azonban arra utal, hogy a kormány egyelőre nem kíván nyíltan állást foglalni, és inkább a múlt rendszer felelősségére hivatkozik.

Mi következik? – a június 12-i határidő

A migrációs paktum június 12-én lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormánynak a következő napokban kell döntenie arról, hogyan viszonyul a paktumhoz. A kormány előtt több lehetőség is áll:

1. Teljes elutasítás: A kormány bejelenti, hogy nem hajtja végre a paktumot, ami az EU-s jogszabályok megszegését jelentené, és súlyos pénzügyi következményekkel járhat.
2. Részleges elfogadás: A kormány elfogadja a paktum bizonyos elemeit, de másokat elutasít. Ez azonban jogilag problematikus, mivel a paktum egységes csomag.
3. Teljes elfogadás: A kormány elfogadja a paktumot, ami lehetővé teszi az uniós források felszabadítását, de belföldön politikai támadásoknak teszi ki a kormányt.

A kérdés az, hogy Magyar Péter és a Tisza-kormány melyik utat választja. A miniszterelnök eddigi kitérő válasza arra utal, hogy a kormány egyelőre nem kíván nyíltan állást foglalni, és inkább a múlt rendszer felelősségére hivatkozik. Ez a stratégia azonban hosszú távon nem tartható – különösen június 12-e után, amikor a paktum hatályba lép, és a kormánynak gyakorlati lépéseket kell tennie.

A migrációs paktum körüli vita jól mutatja az új kormányzat kettős szorítását. Egyrészt az EU-integráció és a források felszabadítása érdekében el kell fogadnia a paktumot, másrészt a belföldi politikai nyomás – különösen a Fidesz részéről – a végrehajtás megtagadását követeli. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e egyensúlyozni a két elvárás között, vagy a NER rossz szokásai – a nyilvános kommunikáció és a valóság közötti szakadék – itt is visszaköszönnek majd.