A polgármester állítása és a valóság
„Szegeden a gyártósorok több kilométerre lesznek a lakóterületektől” – mondta Botka László (Szeged polgármestere) az áprilisi, szegedi BYD-gyárban tett látogatásakor, utalva arra, hogy a gyár nem fogja zavarni a környéken élőket. A kijelentés azonban ebben a formában nem teljesen igaz. A Google Maps műholdképei és a 2024 óta nyilvános építési tervek alapján a legszélső gyártósorok körülbelül 500 méterre lesznek a Liliomkert lakóövezet házaitól.
A BYD-gyár épületeinek tervezett elhelyezkedése 2024 óta nyilvános információ. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is megosztott közösségi oldalán egy feliratos látványrajzot. A politikus most megkeresésünkre azt válaszolta, a nagy csarnokok területen belüli elrendezése tudomása szerint azóta változatlan, legfeljebb kisebb részletek tekintetében változhatott a terv. A gyár épületeinek elrendezése egyébként az építési beruházások elektronikus dokumentációs (ÉTDR) felületén fellelhető terveken is látszott már évekkel ezelőtt, amíg Lázár János minisztériuma meg nem szüntette azt.
Az alpolgármester magyarázata
Nagy Sándor szerkesztőségünknek küldött válaszában úgy oldotta fel az ellentmondást, hogy „a szegedi lakóterületek túlnyomó többségétől vitathatatlanul több kilométerre lesz bármilyen BYD-s épület”. Állítása szerint az előzetes egyeztetések során jelezték a cégnek, hogy a lakosság védelmét kiemelten fontosnak tartják, „ezért a gyár belső elrendezése figyelembe veszi ezt a szempontot”.
Mint írta, ennek értelmében a lakókert közvetlen szomszédságában a lakosság felé nyitott zöldterület és csapadékvíz-tároló tó lesz elhelyezve, a kerítésen belül pedig nem termelő funkciók: leginkább toborzóközpont és szállás, illetve raktárak. „A nagyobb zajhatással működő csarnokok (présüzem, hegesztőüzem) a terület nyugati felébe kerültek és másfél-két kilométerre vannak a lakókerttől is. Valóban, maga a lakókert is közel 400 méter széles, és 750 méter hosszú terület, lehet mérni több pontjáról” – fejtette ki.
A véderdő és a zajvédelem
A Liliomkert és a gyár közé nemrég elültetett kisebb véderdő, valamint az építés alatt lévő 502-es kerülőút mellé szánt erdősáv – a hivatalos tájékoztatás szerint – „csökkenti a zaj- és porterhelést, mérsékli a hőhatásokat, javítja a levegő minőségét, és hosszú távon hozzájárul a környéken élők életminőségének megőrzéséhez”. A kérdés csak az, hogy a fák tényleg megnőnek-e a gyártás kezdetéig, amely a jelenlegi állás szerint 2026 harmadik negyedévére várható.
„Az erdőmérnök azt mondta, hogy a telepített fafajok akár 70 centimétert is nőnek egy évben” – tájékoztatott Nagy Sándor. Ugyanakkor mint az alpolgármester hozzátette, ha egész évben aszály lesz, akkor várhatóan kevesebbet és lassabban nőnek. Az önkormányzat emellett elindította a tulajdonszerzést egy 6 hektáros terület esetén is, közvetlenül a gyártól délre, ahova ősszel szintén erdőt kívánnak telepíteni.
A tét: lakossági bizalom és tájékoztatás
A BYD-gyár ügye nem csupán egy távolsági vita. A Tisza-kormány által is támogatott beruházás – amely a magyar gazdaság egyik zászlóshajója lehet – hitelessége múlhat azon, hogy a helyi lakosok mennyire érzik magukat biztonságban. A NER időszakában megszokott „majd megoldjuk” hozzáállás helyett az új kormányzatnak és a helyi vezetésnek is érdeke, hogy pontos, ellenőrizhető információkat adjon. Botka László túlzó állítása – bár lehet, hogy csak egy rosszul sikerült mondat – pont azt a bizalmat rombolhatja, amit a beruházásnak építenie kellene.
A Greenpeace nemrégiben lezárta a vitát: az akkumulátorgyárak körüli vizsgálat nem talált egészségügyi kockázatot jelentő szennyezést. A szegedi BYD-gyár esetében azonban a lakossági aggodalmak továbbra is fennállnak. A városvezetésnek és a cégnek közös feladata, hogy ezeket az aggodalmakat ne bagatellizálással, hanem tényekkel és átlátható kommunikációval kezelje.