A harmadik távozó
Június elején újabb kulcsszereplő mondott fel az egyedi gyógyszertámogatásokról döntő Batthyány-Strattmann László Alapítványnál (BSLA). Pozsgay Csilla szakmai igazgató távozásával – aki betegsége miatt fejezi be a munkát – már a harmadik ember hagyta el a szervezetet az elmúlt két hónapban. Áprilisban Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze és Putnoki Kovács Katalin, aki korábban az alapítvány elnöke is volt, mondtak le az ötfős kuratóriumból.
A távozások sorozata nem véletlen. A szervezet hónapok óta súlyos működési és személyi problémákkal küzd. A korábban már távozó kurátorok után most a döntéselőkészítést irányító Pozsgay Csilla távozása is tovább erősíti a válságérzetet. Úgy tudni, hogy betegség miatt egy újabb kurátor is kieshet hosszabb időre a döntéshozatalból.
Tét: életek és 47 milliárd forint
A BSLA nem akármilyen döntéseket hoz. Ez az az alapítvány, amely a drága, sokszor életmentő gyógyszerekre szorulók kérelmeinek támogatásáról dönt – olyan készítményekről, amelyek még nem kaptak „normál” társadalombiztosítási támogatást. Évente több tízmilliárd forint sorsáról döntenek: 2025-ben 45 milliárd, 2026-ban már 47,2 milliárd forintot szánt a költségvetés a BSLA-n keresztül kifizetett támogatásokra. Az idei évben eddig mintegy 10–15 milliárd forintot osztottak szét.
A probléma azonban nem a pénzhiány. Egy, a Népszavának nyilatkozó orvos szerint jelenleg 50–100 beteg vár 10–12 különböző készítményre, közülük sokan 8–10 hónapja úgy, hogy „semmi nem történik”. A problémát szerinte nem önmagában az alapítvány léte vagy megszűnése jelenti, hanem a döntések elhúzódása.
„Fejszés módszerekkel”
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az alapítvány működése átláthatatlan. Egy másik forrás szerint több tízmilliárd forint sorsáról „fejszés módszerekkel”, hiányos informatikai háttérrel döntenek. A szervezet szerint a kuratórium heti 250-300 kérelmet bírál el, ám nyilvános teljesítménymérő rendszert nem alkalmaznak, így az sem ismert, hány kérelem marad függőben és mennyi az átfutási idő.
A nyilvános működési adatok sem oszlatják el teljesen a kételyeket. A BSLA felépítése bonyolult: ötfős kuratórium, külön felügyelőbizottság, valamint szakértői és döntéselőkészítő bizottság dolgozik a kérelmeken. A rendszer működőképessége a BSLA megalapításának első percétől vitatott volt.
Hegedűs Zsolt a pácban
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a jövő héten személyesen találkozik az alapítvány képviselőivel, hogy tájékozódjon, miként maradhat működőképes a szervezet. A Tisza-kormány egyelőre nem delegál új kurátorokat a testületbe – inkább a meglévőket próbálják maradásra bírni addig, amíg el nem dől az alapítvány sorsa.
A miniszter korábban jelezte: az alapítvány működését felülvizsgálják, és kiemelt cél a „szakmai és etikai döntéshozatal megnyugtató alapokra helyezése – a nemzetközi jó gyakorlatok adaptálásával”. December 31-ig azonban a szervezet még a jelenlegi struktúrában kellene, hogy működjön. Források szerint azonban „a jelenlegi állapot nem fenntartható év végéig”.
A NER öröksége és a Tisza felelőssége
A BSLA-t a NER idején hozták létre, és a rendszer működési zavarai részben ennek az örökségnek a következményei. A Tisza-kormány azonban most szembesül azzal, hogy a probléma nem oldódik meg magától. A kérdés az: képes-e a kormány gyorsan és hatékonyan beavatkozni, vagy a betegek fizetik meg a bürokrácia és az átláthatatlanság árát?
Egyelőre úgy tűnik, a Tisza-kormány óvatosan lépked: nem akar erőszakos megoldásokat, inkább a meglévő kurátorokat próbálja maradásra bírni. Ez a stratégia azonban kockázatos – ha a kurátorok továbbra is távoznak, a rendszer összeomolhat, és a betegek maradnak gyógyszer nélkül.
A betegek a vesztesek
A történet legnagyobb vesztesei egyértelműen a betegek. Ők azok, akik hónapok óta várnak életmentő gyógyszerekre, miközben a szakemberek sorra távoznak, a döntéshozatal lelassul, és a rendszer átláthatatlansága miatt senki sem tudja pontosan, mi történik a kérelmekkel.
A kérdés most az: Hegedűs Zsolt és a Tisza-kormány képes lesz-e olyan gyors és hatékony megoldást találni, amely visszaállítja a rendszer működőképességét, mielőtt a betegek egészsége – vagy akár élete – veszélybe kerülne? A jövő heti találkozó sokat elárul majd arról, hogy az új kormány mennyire képes kezelni a NER örökségét.