Szerda délelőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte a márciusi kereseti adatokat. A bruttó átlagkereset 779 800 forintot tett ki, ami 9,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset 546 ezer forintra emelkedett, ami 11,3 százalékos bővülés. Az infláció ekkor mindössze 1,8 százalék volt, így a reálkereset 9,3 százalékkal nőtt – ez jóval magasabb a tavalyi 3–6 százalékos sávnál.
A számok első ránézésre kedvezőek. A Tisza-kormány első hónapjaiban a vásárlóerő érdemben javult, és a legalacsonyabb keresetűek bére nőtt a legnagyobb mértékben. De vajon mit takarnak ezek a számok? És meddig tarthat a lendület?
Adókedvezmények húzzák a nettót
A nettó átlagkereset gyorsabb növekedését a KSH szerint a családi adókedvezmény két körben történő kiterjesztése, valamint a három- és kétgyermekes anyák szja-mentessége okozta. 2025 júliusától és 2026 januárjától emelték a családi adókedvezmény összegét, 2025 októberétől a háromgyermekes anyák, 2026 januárjától pedig a kétgyermekes, 40 év alatti anyák is szja-mentességet kaptak. Emellett a 30 év alatti anyák adókedvezménye is bővült.
A KSH közleménye szerint a nettó kereset növekedése azért haladta meg a bruttóét, mert a családi adókedvezmény és az anyákat érintő kedvezmények bővülése csökkentette a levonásokat. Ez a mediánértékeken is látszik: a bruttó kereseteké 10,7 százalékkal, a nettó kereseteké 13,2 százalékkal növekedett.
A mediánkeresetek gyorsabb növekedése arra utal, hogy az alacsonyabb kereseti szinteken nagyobb volt a növekedés, mint a magasabb kereseti szinteken. A KSH szerint a legmagasabb fizetésen lévők bére emelkedett a legkisebb mértékben, így valamennyit csökkent a fizetések közötti különbség is.
A NER utolsó húzásai
A számok azonban nem csak a Tisza-kormány gazdaságpolitikáját tükrözik. A januári nettó átlagkeresetet a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett hathavi fegyverpénz torzította – ez éves alapon 25 százalékos statisztikai átlagbéremelkedést eredményezett, amit a választási kampányban az azóta megszűnt Nemzetgazdasági Minisztérium igyekezett kidomborítani. Márciusra ez a hatás kifutott, így a nettó átlagfizetés 40 ezer forinttal alacsonyabb lett, mint januárban.
Az adókedvezmények nagy részét még a NER utolsó hónapjaiban vezették be – a Tisza-kormány ezt az örökséget kapta. A kérdés az, hogy a reálbér-növekedés fenntartható-e a költségvetési kiigazítások közepette. A Tisza-kormány által örökölt 6,8 százalékos hiány és az államadósság 77,9 százalékos szintje mellett a szakértők szerint a bérkiáramlás lassulhat.
Mit jelent ez a hétköznapokban?
A 432 ezer forintos nettó mediánkereset azt jelenti, hogy a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet visz haza. A családi adókedvezmények elsősorban a gyermekes háztartásokat segítik – a gyermektelenek és az egyedülállók kevésbé érzik a hatását. A reálbér-növekedés ugyanakkor érezhető: a márciusi 1,8 százalékos infláció mellett a vásárlóerő érdemben javult.
A kiskereskedelmi forgalom rekordot döntött márciusban – 8,2 százalékkal nőtt, ami a valaha volt legnagyobb emelkedések között van. Ez összefügg a reálbér-növekedéssel: a háztartások többet költenek, ami élénkíti a gazdaságot. A kérdés az, hogy ez a fogyasztási boom fenntartható-e, vagy a költségvetési kiigazítások miatt lassulni fog.
A Tisza-kormány előtt álló feladat
A Tisza-kormány előtt álló feladat az, hogy ezt a folyamatot fenntartsa – miközben a költségvetést is rendbe kell tennie. A következő hónapok adatai mutatják majd meg, hogy a reálbér-növekedés tartós trend-e, vagy a NER utolsó húzásainak köszönhető egyszeri kiugrás.
A szakértők szerint a Tisza-kormány adócsökkentési tervei – például a mediánbér alattiak szja-jóváírása – tovább növelhetik a nettó kereseteket, de a költségvetési hiány miatt ezeket csak fokozatosan lehet bevezetni. A 300 milliárdos kiesést okozó szja-csökkentés például csak 2027-től léphet életbe.
A reálbér-növekedés fenntartásához a gazdasági növekedésre is szükség van. Az első negyedéves GDP-adat 1,7 százalékos növekedést mutatott – ez a Fidesz utolsó GDP-száma, amit a Tisza örökölt. A kérdés az, hogy a második negyedévben sikerül-e gyorsítani a növekedést.
Összegzés
A márciusi kereseti adatok kedvezőek: a reálbér 9,3 százalékkal nőtt, a legalacsonyabb keresetűek bére emelkedett a legnagyobb mértékben. Az adókedvezmények és a minimálbér-emelés hatása érezhető. Ugyanakkor a számok mögött ott van a NER utolsó húzásainak öröksége is – a fegyverpénz torzító hatása és az adókedvezmények nagy része még az előző kormány idején lépett életbe.
A Tisza-kormány előtt álló feladat az, hogy ezt a lendületet fenntartsa, miközben a költségvetést is rendbe kell tennie. A következő hónapok adatai mutatják majd meg, hogy a reálbér-növekedés tartós trend-e, vagy a NER utolsó húzásainak köszönhető egyszeri kiugrás.