A pince és a vádak
Szerda délután Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a Kossuth téren állt, és a korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pincéjében talált dokumentumokról beszélt. A dobozok és zsákok között Fidesz-kampányanyagokat, ledarált iratokat és pártlogós kellékeket talált. „Több bűncselekményt is felvet, amit itt látunk. Tiltott pártfinanszírozást és egyéb bűncselekményeket. Ezeket egyrészt az Állami Számvevőszéknek kellett volna vizsgálnia” – mondta a miniszterelnök.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azonban nem hagyta szó nélkül a kijelentést. Május 19-én közleményt adott ki, amelyben határozottan cáfolta Magyar Péter állítását. A szerv szerint a kampányfinanszírozás ellenőrzése a választást követően, nem pedig a kampányidőszak alatt történik. „Felhívja a figyelmet arra, hogy tévedés, és a hatályos jogszabályokkal ellentétes az ÁSZ-tól a kampány ideje alatti vizsgálati lépéseket számonkérni. Ilyen lépések az egyértelmű törvényi szabályozással ellentétesek és az Állami Számvevőszék alkotmányos szerepével összeegyeztethetetlenek lennének” – fogalmazott az ÁSZ.
A jogállami keretek
Az ÁSZ közleménye fontos adalék a kormányváltás utáni időszakban. A Tisza-kormány a NER korrupciós csatornáinak felszámolását ígéri, és a magántőkealap-korrupció, a közpénz-rejtés és a választás előtti költségvetési kasszaürítés feltárását helyezte kilátásba. Az ÁSZ mostani állásfoglalása ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a jogállami keretek betartása – még a legjobb szándékú reformok esetén is – elengedhetetlen.
A szerv hangsúlyozza: a kampányfinanszírozás ellenőrzése a választást követően, a pártok által kötelezően közzéteendő elszámolások alapján történik. Az elszámolások nyilvánosságra hozatalának határideje a választástól számított 60 nap, amely még nem járt le. Az ÁSZ megjegyzi: ilyen elszámolást a Tisza Párt sem tett még közzé.
Ez a pont különösen fontos. A Tisza Párt a választási kampányban az átláthatóságot és a jogállamiságot hangsúlyozta, és a NER korrupciós gyakorlatának felszámolását ígérte. Az ÁSZ mostani közleménye azonban arra emlékeztet, hogy a Tisza Pártnak is be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. A kampányfinanszírozás vizsgálata nem mehet a törvényesség rovására.
A pincék kutatása
Az ÁSZ közleményének talán legemlékezetesebb mondata: „Az ÁSZ eddig sem tartott rendszeres kutatást a minisztériumok pincéjében, és ilyet – már csak jogszabályi felhatalmazás hiányában sem – a jövőben sem tervez.” Ez a mondat egyszerre ironikus és pontos. Az ÁSZ nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, hogy minisztériumok pincéiben kutasson, és nem is ez a feladata. A kampányfinanszírozás ellenőrzése a pártok által benyújtott elszámolások alapján történik, nem pedig helyszíni szemlékkel.
A közlemény arra is kitér, hogy a volt ÉKM pincéjében talált dokumentumokról a Tisza Párt május 17-i sajtótájékoztatóján kívül más információs forrás nem állt és nem is állhatott az ÁSZ rendelkezésére. Így az ezekkel kapcsolatos ÁSZ-vizsgálatot hiányolni gyakorlati szempontból is kérdéses.
A Tisza Párt felelőssége
Az ÁSZ közleménye fontos üzenetet hordoz a Tisza Párt számára. A kormányváltás utáni időszakban a Tisza-kormány a NER korrupciós csatornáinak felszámolását ígéri, és a magántőkealap-korrupció, a közpénz-rejtés és a választás előtti költségvetési kasszaürítés feltárását helyezte kilátásba. Az ÁSZ mostani állásfoglalása ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a jogállami keretek betartása – még a legjobb szándékú reformok esetén is – elengedhetetlen.
A Tisza Pártnak be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat, és közzé kell tennie a választási elszámolását. Az átláthatóság nem lehet egyoldalú: ha a Tisza-kormány a NER korrupciós gyakorlatának felszámolását ígéri, akkor magának is példát kell mutatnia.
Következtetés
Az ÁSZ közleménye fontos adalék a kormányváltás utáni időszakban. A Tisza-kormány a NER korrupciós csatornáinak felszámolását ígéri, és a magántőkealap-korrupció, a közpénz-rejtés és a választás előtti költségvetési kasszaürítés feltárását helyezte kilátásba. Az ÁSZ mostani állásfoglalása ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a jogállami keretek betartása – még a legjobb szándékú reformok esetén is – elengedhetetlen. A kampányfinanszírozás vizsgálata nem mehet a törvényesség rovására, és a Tisza Pártnak is be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e úgy felszámolni a NER korrupciós gyakorlatát, hogy közben maga is betartja a jogállami kereteket?