A NAV székházától a javítóintézetig – ki vitte a milliárdos ingatlanokat?
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a választásokat megelőző másfél évben durván felpörgette az állami ingatlanok eladását – derül ki a G7 összesítéséből. 2023-ig évi átlagban 16,6 milliárd forint volt az ingatlanértékesítésből származó bevétel, tavaly ez 57,3 milliárdra ugrott, idén az első negyedévben pedig 26–27 milliárd forintos vagyon kelt el. A 19 egymilliárd forint feletti tranzakcióból öt, összesen több mint 13 milliárd forint értékben egyértelműen NER-közeli vásárlóknál landolt – írja a lap.
A NAV Zoltán utcai székházát 6,5 milliárd forintért licit nélkül vitte el a Zoltán16 Property Kft., amely a Tiborcz Istvánhoz (a Fidesz-közeli üzletember, Orbán Viktor veje) köthető üzleti kör érdekeltsége. A társaság ügyvezetője Figura Ferenc, aki Tiborcz István embere. Az egykori Szőlő utcai javítóintézet épületeit a Market Asset Management Zrt. szerezte meg – a cég a Garancsi István (Orbán Viktor kötélbarátja, a Market-csoport tulajdonosa) érdekeltségébe tartozik. A Market a Telexnek azt írta: „a környék presztízsét növelő lakóteret hoznak létre” a helyén.
Az egykori Hunor Hotelt az Indotek Investments Alapkezelő Zrt. kezelésében álló North Storm B Ingatlanfejlesztő Részalap vásárolta meg. Az Indotek-csoport tulajdonosa Jellinek Dániel, akinek cégeiből tízmilliárdok folytak Orbán Viktor családja felé. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának belvárosi épületét a Dargslan Ingatlanhasznosító Kft. szerezte meg közel 1,8 milliárd forintért.
Az MNV magyarázata és a valóság
Az MNV azzal indokolta a kiárusítást, hogy „elsősorban olyan ingatlanok értékesítése valósult meg, amelyek a költségvetési szervek kiköltözését követően már nem szolgálják közvetlenül az állami működést, ugyanakkor fenntartásuk jelentős költséget jelentene”. A G7 szerint ennek ellentmond, hogy az eladott épületeket sok esetben még használta egy állami szervezet – a vevők csak a kiköltözés után vehették birtokba azokat, ami esetenként másfél éves csúszást is jelenthetett.
A választások óta látszik némi lassulás ebben a folyamatban. Bár egy milliárdos nagyságrendű tranzakcióra április végén is sor került (a főváros XIII. kerületében adták el az egykori állatkórház területét közel 4 milliárd forintért), és jelenleg is előkészítés alatt van két olyan aukció, ahol az ingatlanok kikiáltási ára meghaladja az egymilliárd forintot, de a megelőző hónapokban ennél is sokkal nagyobb volt a pörgés.
A NER magántőkealap-korrupció és a közpénz-rejtés rendszere
A mostani eset jól illeszkedik abba a mintázatba, amelyet a NER magántőkealap-korrupció és közpénz-rejtés narratívája ír le. A Fidesz-NER a magántőkealapok átlátatlansága mögé rejtette a közpénzből felduzzasztott vagyont (legalább 1311 milliárd forint), amely a közbeszerzés mellett a közpénzlopás legnagyobb forrása volt. Az új Tisza-kormány a végső tulajdonosok nyilvánosságra hozatalával és a korábbi tranzakciók felülvizsgálatával szisztematikusan felszámolja ezt a korrupciós csatornát.
A mostani adatok azt mutatják, hogy a leköszönő rendszer az utolsó pillanatig igyekezett kimenekíteni a vagyont. Az új kormány előtt álló feladat az ilyen tranzakciók felülvizsgálata és a közpénz-rejtés csatornáinak felszámolása. A kérdés az, hogy az új hatalom képes lesz-e visszaszerezni ezeket a vagyonelemeket, és megakadályozni, hogy a NER rossz szokásai – a hatalom-koncentráció és a közpénz-visszaélés – az új rendszerben is tovább éljenek.