A számok: mit mutat az MNB jelentése?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közölte a pénzügyi számlák előzetes adatait, amelyek szerint 2026 első negyedévének végére a magyar állam bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága elérte a 69 012 milliárd forintot, ami a GDP 77,9 százaléka. Ez 3,3 százalékpontos emelkedés a 2024 végi 74,6 százalékhoz képest, és négy és fél éves rekordot jelent – utoljára 2021-ben, a Covid-járvány harmadik és negyedik hulláma idején volt magasabb az arány.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 4964 milliárd forint, a GDP 5,6 százaléka volt a március végén záruló egy évben. Az első negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2130 milliárd forintot, a negyedéves GDP 10,9 százalékát tette ki. A devizában fennálló bruttó államadósság a GDP év végi 24,0 százalékáról 25,7 százalékára nőtt.

Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2452 milliárd forint, a helyi önkormányzatok finanszírozási képessége 291 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 32 milliárd forint volt. Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya március végén a GDP 34,6 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 90,9 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi adósság a GDP 56,3 százalékát érte el.

A kasszaürítés mechanizmusa

A hirtelen adósságrobbanás hátterében az Orbán-kormány választás előtti szisztematikus kasszaürítése áll. Az első negyedévben a központi költségvetés 3420 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az éves hiánycél 81 százaléka. Ez a felelős állami gazdálkodás szándékos felszámolásának és a közpénzek politikai felhasználásának egyértelmű jele – az új kormányzat így romokban lévő költségvetési helyzettel szembesül.

A kiköltekezés mértékét jól mutatja, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált adósságából 60 833 milliárd forintot tettek ki a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 7472 milliárd forintot a felvett hitelek és 707 milliárd forintot a betétek. Az adósságállományon belül 22 773 milliárd forint (33,0 százalék) volt a devizában denominált tartozás, a külföldi hitelezőkkel szemben 25 199 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szemben pedig 43 813 milliárd forint tartozás állt fent.

Növekedés és adósságspirál: a paradoxon

A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az adósságrobbanás egy olyan időszakban következett be, amikor a gazdaság végre növekedésnek indult. Az első negyedévben a GDP 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – az első érdemi növekedés három év után. A nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján pedig 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság.

A szakértők szerint azonban a választás előtti kiköltekezés nélkül az államadósság aránya akár csökkenhetett is volna. A trend az ellenkezőjét mutatja: az államadósság GDP-arányosan 2025 egészében 74,6 százalék volt, míg 2024-ben a GDP 73,5, 2023-ban pedig 73,3 százalékára jött ki, vagyis folyamatosan romlik az arány. Bár a GDP-hez viszonyítva a 2010-es évek első felében és 2021-ben magasabb volt az államadósság, mint most, ha összegre nézzük, akkor folyamatosan növekszik és az idei első negyedévben új rekordot ért el.

Mit örököl a Tisza-kormány?

Az új Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András súlyos örökséget vesz át. A parlamenti meghallgatásán már jelezte: az Orbán-kormány által hátrahagyott költségvetési helyzet a Covid-időszak óta nem látott kihívások elé állítja az új kabinetet. A kérdés most az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e megállítani az adósságspirált anélkül, hogy a gazdasági növekedést vagy a szociális kiadásokat veszélyeztetné.

Az előző kormány súlyos kiköltekezése miatt egyáltalán nincs könnyű helyzetben Kármán András. A pénzügyminiszter a meghallgatásán részletesen beszélt arról, hogyan szeretne megbirkózni ezzel a helyzettel – a tervek között szerepel a költségvetési fegyelem helyreállítása és az államadósság csökkentésének újrapozícionálása. A szakértők szerint azonban a rövid távú mozgástér korlátozott: a választás előtti kiköltekezés miatt az idei hiánycél tarthatatlannak tűnik, és a konszolidáció elkerülhetetlen lesz.

A nemzetközi kitekintés

A magyar államadósság 77,9 százalékos GDP-aránya nemzetközi összehasonlításban sem kedvező. Az Európai Unióban a 60 százalékos referenciaérték a Maastrichti Szerződés óta irányadó, bár a Covid-járvány óta számos tagállam lépte túl ezt a határt. A magyar adat azonban aggasztó, mert a növekedés dinamikája és a strukturális problémák (magas devizaadósság, gyenge gazdasági növekedés) miatt a helyzet gyors javulása nem várható.

A devizában fennálló adósság arányának növekedése (24 százalékról 25,7 százalékra) különösen kockázatos, mert a forint árfolyam-ingadozása közvetlenül befolyásolja az adósságteher mértékét. A külföldi hitelezőkkel szembeni 25 199 milliárd forintos tartozás jelentős része devizában denominált, ami további kockázatot jelent a költségvetés számára.

Konklúzió: a NER öröksége és a Tisza-kormány feladata

Az MNB adatai egyértelművé teszik: az Orbán-kormány szisztematikusan kiürítette az államkasszát a választások előtt, és az új Tisza-kormányra hagyta a romok eltakarítását. A 77,9 százalékos államadósság, a 3420 milliárd forintos negyedéves hiány és a növekvő devizaadósság mind azt mutatják, hogy a NER utolsó hónapjaiban a felelős gazdálkodás helyett a politikai célú kiköltekezés dominált.

A Tisza-kormány előtt álló feladat óriási: egyszerre kell helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, fenntartani a gazdasági növekedést, és megőrizni a szociális kiadások szintjét. A szakértők szerint ehhez strukturális reformokra és az európai uniós források hatékony felhasználására lesz szükség. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e megtörni a NER örökségét, vagy a kasszaürítés hosszú távon is meghatározza majd a magyar gazdaság mozgásterét.