A rendelet, amely ellehetetlenítette a jogorvoslatot
Szerda délelőtt az Alkotmánybíróság (Ab) teljes ülése meghozta a döntést: visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a leköszönő Fidesz-kormány szolidaritási hozzájárulásról szóló, 15/2026. (II. 3.) Korm. rendeletének több pontját. A testület az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelme alapján járt el, és megállapította: a kormány nem kérte ki az OBT szakmai véleményét a jogszabály előkészítésekor, ami sérti a bíróságok függetlenségét.
A megsemmisített rendelkezések lényegében ellehetetlenítették volna, hogy Budapest és más önkormányzatok bíróságon támadják meg a szolidaritási hozzájárulás kivetését. A rendelet kimondta: „A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.” Emellett előírta, hogy „E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. A perköltséget az állam viseli.”
Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy a kormány egyetlen tollvonással eltörölte a főváros évek óta tartó jogi harcát, és a bíróságoknak a már folyamatban lévő pereket is meg kellett volna szüntetniük. Az OBT azért kérte a visszamenőleges megsemmisítést, mert a rendeletet a már futó bírósági ügyekben is alkalmazni kellett volna – ez azt jelenthette volna, hogy a perek akkor is lezárulnak, ha az Alkotmánybíróság később megsemmisíti a szabályokat.
Az OBT szerepe és a jogállamiság kérdése
Az Ab határozata rávilágít a Fidesz-kormány jogalkotási módszereire is. A rendeletet a veszélyhelyzeti jogkörben hozták, és úgy alkották meg, hogy az OBT véleményét nem kérték ki. A testület szerint „nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a Korm. rendelet előkészítéséért felelős szerv a Korm. rendelet tervezetével kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel”. Nincs adat arra sem, hogy az OBT megküldte volna a jogszabály előkészítője számára a szakmai álláspontját tartalmazó választ.
Az OBT jogorvoslati kérelme azért volt különösen fontos, mert a bírói függetlenség egyik alapkövét, a véleményezési jogot sértette a kormány. A bíróságoknak a törvényesség és a jogállamiság őreiként kell működniük, és ha a kormány a véleményezésüket megkerülve hoz rendeleteket, az aláássa a hatalmi ágak elválasztását.
Budapest tovább perelhet
A döntés nyomán Budapest és más érintett önkormányzatok tovább folytathatják a jogi harcot a szolidaritási hozzájárulás ellen. A főváros régóta vitatja az adó jogosságát, amelyet a gazdagabb önkormányzatoktól szednek be a szegényebb települések támogatására. Karácsony Gergely főpolgármester korábban többször is bírálta a rendszert, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Április második felében az Államkincstár úgy határozott, hogy június közepéig mentesítette a fővárost a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, és mentességet kapott Szolnok is.
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróság előtt is folyamatban van. Az Ab mostani döntése nem érinti magát az adó jogosságát, csak a kormányrendelet azon rendelkezéseit, amelyek ellehetetlenítették a jogorvoslatot. A főváros így tovább perelhet, és akár az Európai Unió Bíróságához is fordulhat.
Tágabb kontextus: a NER öröksége és az új kormány feladata
A döntés nemcsak Budapest számára jelent győzelmet, hanem a jogállamiság szempontjából is fontos precedens. Az Ab visszamenőleges hatályú megsemmisítése azt jelenti, hogy a rendelkezéseket úgy kell tekinteni, mintha soha nem lettek volna hatályban – ez lehetőséget ad a károsultaknak a kártérítési igények érvényesítésére is.
A szolidaritási hozzájárulás rendszere azonban továbbra is fennáll, és az új Tisza-kormánynak kell döntenie a reformjáról. Ahogy egy ismeretlen forrás fogalmazott: „Már nem elég az önkormányzati rendszer toldozgatása, foldozgatása, a kabát újragombolására van szükség.” A kormányváltás után a Tisza-kormány ígéretet tett az önkormányzati rendszer átfogó reformjára, amely a szolidaritási hozzájárulás igazságosabbá tételét is magában foglalja.
Az Ab döntése ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a NER rossz szokásai – a jogalkotási eljárások megkerülése, a bírói függetlenség semmibevétele – nem tűntek el egyik napról a másikra. Az új kormánynak nemcsak a Fidesz által hozott jogszerűtlen rendeleteket kell hatályon kívül helyeznie, hanem a jogállamiság intézményeit is meg kell erősítenie, hogy a jövőben ne lehessen ilyen módon visszaélni a hatalommal.
Következmények és kilátások
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a főváros és más önkormányzatok újra perelhetnek a szolidaritási hozzájárulás ellen. A perek kimenetele azonban bizonytalan, és az ügy akár az Európai Unió Bíróságáig is eljuthat. A szolidaritási hozzájárulás rendszere ugyanis nemcsak magyar, hanem uniós jogi kérdéseket is felvet, mivel a gazdagabb önkormányzatoktól elvont pénzt a szegényebb települések támogatására fordítják, ami akár a versenysemlegességet is sértheti.
Az új Tisza-kormány számára a legnagyobb kihívás az lesz, hogy olyan önkormányzati finanszírozási rendszert hozzon létre, amely igazságos, átlátható és megfelel a jogállamiság követelményeinek. A NER öröksége – a központosítás, a politikai befolyásolás, a jogalkotási eljárások megkerülése – még sokáig kísérteni fog, de az Ab mostani döntése azt mutatja, hogy a jogállamiság intézményei kezdenek működni. A kérdés az, hogy az új kormány képes lesz-e élni ezzel a lehetőséggel, és valóban szakítani a múlt gyakorlatával.