Évek után végre kiderült az ár

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 444 közérdekű adatigénylésére végre kiadta a kínai gigahitel főbb paramétereit — olyan információkat, amelyeket az Orbán-kormány éveken át szigorúan titkolt.

A hitel 3,916 százalékos éves kamattal terhelődik a jelenlegi kamatperiódusban. Ez a 6 havi EURIBOR (2,416%) plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár összegeként adódik. Az ÁKK szerint az árazás a 2024 áprilisában jellemző piaci szinteknek megfelelő volt — azonban az EU-tól sokkal olcsóbban juthatott volna hitelhez az állam.

A három kínai állami bank — a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China — által biztosított hitel futamideje három év. A teljes 1 milliárd eurós összeg 2027. április 19-én esedékes, egy összegben kell visszafizetni. Ezen felül egyszeri szerződéskötési díj (0,4%) és szervezési díj (0,4%) járult hozzá: összesen 8 millió euró, vagyis több mint 3 milliárd forint.

Titkolózás a kormányváltásig

A hitel 2024 júliusában derült ki, amikor a kormányzati bejelentés nélkül már le is hívták az összeget. Az Orbán-kormány azonban a szerződés részleteit következetesen rejtette — az ÁKK azt állította, hogy a szerződés jelentős része banktitoknak minősül. Bár a bíróság kimondta, hogy közérdekű adatokról van szó, az ÁKK továbbra is elutasította a teljes szerződés nyilvánosságra hozatalát, azt állítva, hogy az "aránytalanul sértené" az állam pénzügyi és külpolitikai érdekeit.

A kormányváltás után azonban érdemi változás történt. A 444 újra adatigénylést nyújtott be, és az ÁKK ezúttal kiadta a főbb paramétereket. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, hogy a sajtóban ugyan gigahitelnek nevezik a kínai kölcsönt, de ez túlzás. Azonban az adatok azt mutatják, hogy nem véletlenül kapta a "giga" jelzőt a hitel.

Összehasonlítás: drágább, mint az EU-s alternatívák

Az ÁKK szerint az 1,5 százalékpontos kamatfelár a 2024 áprilisában jellemző piaci szinteknek megfelelő volt. Az adósságkezelő ezt azzal támasztotta alá, hogy ugyanekkor az ÁKK két devizakötvényt bocsátott ki: az 5 éves euró zöld kötvényt 1,6 százalékpontos, a 12 éves dollárkötvényt 1,8 százalékpontos kamatfelárral. Ezeket 4, illetve 5,5 százalékos kamattal sikerült eladnia az ÁKK.

Csehország, amely szintén a eurózónán kívüli régióhoz tartozik, ugyanekkor 3, illetve 3,5 százalékos kamat mellett adott el devizakötvényeket. Ez azt sugallja, hogy a magyar állam nem a legjobb feltételeket kapta.

Még fontosabb azonban, hogy az EU-ból sokkal olcsóbban juthatott volna hitelhez Magyarország. A helyreállítási alapból több mint 3 milliárd eurónyi olcsó hitel állt rendelkezésre, amelyet az Orbán-kormány nem kért ki. Varga Mihály pénzügyminiszter később azt mondta, hogy "a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban" állapodtak meg — azonban a számok ezt nem támasztják alá.

Milyen tét?

A hitel több mint 10 százalékkal növelte meg a magyar államadósság devizarészét. Az ország Kínával szembeni tartozása már 1000 milliárd forint fölé ugrott — ez az Orbán-kormány alatt szisztematikusan növekvő függőséget mutat.

A hitel infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre volt szánt, de az Orbán-kormány nem tette nyilvánosságra, hogy pontosan mely projektekre fordították az összeget. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők nem tudják, hogy közpénzeiket mire költötték el.

A kormányváltás után azonban az átláthatóság növekedésének jelei mutatkoznak. Az ÁKK kiadta a főbb paramétereket, és a 444 újságírói nyomásának eredményeként végre kiderültek az igazi számok. Azonban a teljes szerződés továbbra is titkos marad — az ÁKK azt állítja, hogy nyilvánosságra hozatala Peking érdekeit sértené.

A titkolózás folytatódik

Bár a kormányváltás után az ÁKK kiadta a kamatot és a díjakat, a teljes szerződés továbbra is titkos marad. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők nem tudják, hogy milyen egyéb feltételek vannak a hitelben, és hogy Kína milyen politikai vagy gazdasági előnyöket szerezhetett a szerződés révén.

A jogállamiság és az átláthatóság szempontjából ez problematikus. Az EU-s jogállamisági elvárások szerint a közpénzekről szóló szerződéseknek nyilvánosnak kell lennie. Az Orbán-kormány azonban ezt az elvet figyelmen kívül hagyta, és az új kormányzat sem hajlandó a teljes szerződést nyilvánosságra hozni.

Az afrikai országok példájából azonban kiderül, hogy Kína trükkös, titkolózó hitelező. Az olyan szerződések, amelyeket titkolnak, gyakran tartalmaznak olyan feltételeket, amelyek az adós ország szuverenitását veszélyeztetik. Ezért fontos lenne, hogy a magyar kormányzat végre nyilvánosságra hozza a teljes szerződést — és hogy az adófizetők végre megtudják, hogy közpénzeiket mire költötték el.