A vétó: Magyar Péter gyakorolja a többségi jogot

Kedd reggel 9 órakor a parlamentbe jutó négy párt — a Tisza, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk — harmadik tárgyalásán egyeztette az Országgyűlés alelnökeinek és bizottsági vezetőinek kérdését. Az ülés előtt Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) közölte: a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Péter (Fidesz-KDNP, volt külügyminiszter) alelnöki jelölését.

A bejelentés váratlan volt. Az április 17-én tartott első parlamenti egyeztetésen Magyar még azt ígérte, hogy az ellenzéknek több alelnöki pozíciót biztosítanak a korábbi ciklusokhoz képest — és valóban, az előző parlamentben a hat alelnökből négy fideszes volt, csak kettő hely jutott az ellenzéknek. Most három alelnöki pozíció lesz, amelyből kettő az ellenzéki pártoknak jut. De Szijjártó személyét a Tisza-frakció nem fogadta el.

A vétó gyakorlatilag azt jelenti: a Tisza Párt, amely 141 mandátummal rendelkezik a 199 fős parlamentben, gyakorolja a többségi jogát. Szijjártó, aki a Fidesz-KDNP 52 mandátumából 44-et képvisel, nem kapja meg az alelnöki pozíciót.

Gulyás pragmatikus válasza: Vitályos Eszter

Gulyás Gergely (Fidesz frakcióvezető) a tárgyalás szünetében bejelentette, hogy Vitályos Esztert, az eddigi kormányszóvivőt jelölik helyette. Gulyás szerint ő mindenki számára elfogadható lesz.

Vitályos Eszter a Fidesz-KDNP kormányzati szóvivője volt az Orbán-rendszer utolsó éveiben. A jelölés pragmatikus: Vitályos nem tartozik az Orbán-rendszer legvitatottabb figurái közé, és a Tisza-kormányzat számára is elfogadható. A Fidesz ezzel azt üzeni: nem ragaszkodik személyekhez, ha a politikai szükséglet másként diktálja.

Az alelnöki pozíciók végső összetétele

Az új Országgyűlésben három alelnöki pozíció lesz. A Tisza Párt nem kapott alelnöki helyet, mivel ők adják az elnököt, Forsthoffer Ágnest (balatonfüredi képviselő, a párt alelnöke). A maradék három helyet így osztják fel:

- Fidesz: Vitályos Eszter
- KDNP: Latorcai Csaba
- Mi Hazánk: Dúró Dóra

A Mi Hazánk már korábban bejelentette, hogy Dúró Dórát delegálja — a párt alelnökét, aki a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére is jelölt lett. A KDNP Latorcai Csabát jelölte, a Fidesz pedig most Vitályos Esztert.

Orbán kiáll Szijjártó mellett

Orbán Viktor a Fidesz országos választmánya előtt kiállt Szijjártó mellett. Szerinte a Tisza lépése "kisstílűsége volt a politikának", és Szijjártó "a legnagyobb hazafi". Az Orbán-rendszer egykori külügyminisztere számára a vétó személyes sértésnek számít.

A konfliktus azonban a parlamentáris gyakorlat keretein belül maradt. A Tisza a többségi jogát gyakorolta, a Fidesz pedig pragmatikus jelöltet ajánlott helyette. Ez az első nagyobb politikai nyomásgyakorlás a Tisza-kormányzat részéről az ellenzéki Fidesz felé — és azt mutatja, hogy a reformpárti kormányzat nem habozik gyakorolni a többségi jogát, ha szükséges.

A bizottsági rendszer: hat pozíció az ellenzéknek

A tárgyalások során a pártok megállapodtak a bizottsági struktúráról is. Az új Országgyűlésben 20 parlamenti bizottság áll fel — négy bizottsággal több, mint az előző ciklusban. Ebből 14 bizottságot a Tisza vezet, a maradék hat elnöki pozíciót pedig a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk egymás között osztja szét.

A Fidesz négy bizottságot kap, a KDNP egyet (a nemzeti összetartozás bizottságot), a Mi Hazánk pedig szintén egyet. A Mi Hazánk a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére is jelölt lett — ezt a pozíciót hagyományosan az ellenzék tölti be.

A bizottsági rendszer azt mutatja, hogy a Tisza-kormányzat nyitott az ellenzéki párt képviseleteire, de a hangsúly egyértelműen a reformpárti kormányzat kezében marad. Az új bizottságok között szerepel a társadalmi részvételiséggel foglalkozó, valamint a digitalizációs és technológiai bizottság — ezek a Tisza Párt új prioritásait tükrözik.

A Szent Korona kérdése

A tárgyalások során felmerült egy másik kérdés is: a képviselők a Szent Korona előtt teszik-e le az esküt. A köztársasági elnök, Sulyok Tamás (aki az Orbán-rendszer alatt is elnök volt) hétfő este közölte: az a javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást, hogy az eskütétele idejére a koronát az Országház plenáris üléstermébe helyezzék át.

Sulyok azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az eskütétel a Szent Korona jelenlétében történjen meg az eredeti őrzési helyén, az Országház kupolacsarnokában. Ez a kompromisszum azt mutatja, hogy az új kormányzat tiszteletben tartja az alkotmányos szimbólumokat, de nem engedi, hogy azok a politikai szertartások közeppontjában álljanak.

Az alakuló ülés előtt

Az Országgyűlés alakuló ülése május 9-én lesz. Sulyok Tamás köztársasági elnök már összeírta az ülést. Az ülés során megválasztják az elnöket (Forsthoffer Ágnest), az alelnököket (Vitályos Esztert, Latorcai Csabát és Dúró Dórát), valamint felállnak a parlamenti bizottságok.

A tárgyalások azt mutatják, hogy a Tisza-kormányzat pragmatikus, de határozott: gyakorolja a többségi jogát, de nyitott az ellenzéki párt képviseleteire. Az első nagyobb politikai konfliktus — Szijjártó vétózása — a parlamentáris gyakorlat keretein belül maradt, és pragmatikus megoldással zárult. Ez a Tisza-kormányzat demokratikus működésének első próbája — és eddig jól teljesít.