A drónok gazdasági fegyverré válnak

Robert Brovdi, az ukrán drónerők parancsnoka szombaton elismerte, hogy egységei támadást hajtottak végre a Leningrádi régióban lévő Viszockij kikötő ellen, ahol a Lukoil orosz olajcég egy terminálja található. Ugyanabban az éjszakában a Szamara régióban lévő Novokujbisevszk és Szizrany város finomítóira is lecsaptak – már sokadszor a háború során. A támadások nem véletlenszerűek: az ukrán stratégia célja az orosz háborús gépezat pénzügyi forrásainak szárazra teritése.

"Tegyük újra naggyá az orosz olajat" – írta szarkazmussal Brovdi a Telegramon, bírálva az Egyesült Államok döntését, amely továbbra is lehetővé teszi az orosz kőolaj tengeri szállítását. Az idézet nem csupán retorikai gesztus: az ukrán drónerő parancsnoka ezzel azt üzeni, hogy az Egyesült Államok továbbra is finanszírozza Putyin háborúját az orosz olaj vásárlásának engedélyezésével.

Az Ukrajna határaitól több ezer kilométerre végrehajtott támadások jól mutatják, mennyit fejlődött az ukrán drónok csapásmérő képessége az elmúlt hónapok alatt. Brovdi felidézte a balti-tengeri Primorszkban, Uszty-Lugában, valamint a fekete-tengeri Seszhariszban és Tuapszéban található orosz olajterminálokra mért közelmúltbeli csapásaikat is. Ezek a támadások azt bizonyítják, hogy az ukrán drónok már nem csak a közvetlen frontvonal közelében működnek, hanem az orosz háborús gazdaság szívét képezik infrastruktúrát képesek elérni.

Százmillió dolláros napi veszteség – a háborús gazdaság új dimenziója

Az ukrán támadások következtében az orosz olajszállítások napi mintegy 880 ezer hordóval csökkentek – ez az orosz export körülbelül 13 százaléka. Ez nem csupán statisztika: ez azt jelenti, hogy Oroszország naponta mintegy 100 millió dollárt veszít az olajipari infrastruktúrát ért csapások miatt.

A Reuters arról számolt be, hogy Oroszország a potenciális profit 40 százalékát bukta el az ukrán csapások miatt. Ez különösen jelentős, mivel a világ száz legnagyobb olajtársasága, köztük az orosz Gazprom, 23 milliárd dollár profithoz jutott márciusban az iráni háború miatt, amely globális kőolajellátási válságot váltott ki. Az iráni-izraeli konfliktus az olajárak emelkedésén keresztül váratlan bevételforrássá vált Moszkva számára – de az ukrán támadások ezt a lehetőséget szinte teljesen felszámolták.

Az ukrán stratégia lényege az, hogy ellensúlyozza az orosz export növekedésének finanszírozási hatásait. Putyin háborús gépezata az olajexportból származó bevételekre támaszkodik – ezek a pénzek finanszíroznak minden katonai műveletet, minden rakétagyártást, minden mobilizációt. Az ukrán dróntámadások ezt a forrást szárítják ki.

Moszkva fenyegetésekkel válaszol – és Európa célkeresztbe kerül

Az orosz kőolaj- és földgázipari létesítményekben április első felében keletkezett hatalmas károk arra késztették a Putyin-rezsimet, hogy megpróbálja elrettenteni Európát a nagy hatótávolságú ukrán drónok gyártásának támogatásától. Az orosz védelmi minisztérium szerdán megfenyegette az európai vezetőket, hogy lépéseik "belerángatják országaikat" a háborúba. A tárca egyúttal közzétette a közös fegyvergyártásban részt vevő európai cégek listáját, amelyen két cseh vállalat is szerepel.

A lista nem véletlen: londoni, müncheni, prágai és rigai helyszínek, valamint spanyol és olasz alkatrészgyártó üzemek is szerepelnek rajta. Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője az "orosz hadsereg potenciális célpontjainak listáját" nevezte meg – nyíltan sugallva, hogy Moszkva fontolóra veszi ezen európai gyárak támadását. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sokatmondóan nem cáfolta a felvetést.

A fenyegetés súlyát jelzi, hogy a cseh külügyminisztérium azonnal bekérette az orosz nagykövetet, magyarázatot követelve a cseh cégeket célkeresztbe állító kijelentések miatt. De más érintett európai államok nem reagáltak a fenyegetésre – talán azért, mert már túl mélyen benne vannak az ukrán támogatásban.

Eközben Németország 300 millió eurót fektet be Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő képességébe, valamint ötezer közepes hatótávolságú támadó drón gyártásába. Norvégia hasonló szerződést írt alá drónok közös gyártásáról, illetve 560 millió eurót adott a frontvonalak drónokkal történő támogatására. Hollandia 248, Belgium pedig 85 millió eurót ígért az orosz hadsereg rámadásai ellen 2022. február 24. óta védekező Ukrajna támogatására. Spanyolország és Belgium együttesen több mint kétmilliárd eurós új katonai segélyt ígért.

Az orosz válasz: új offenzíva szeptemberre

Moszkva azonban nem csak fenyegetésekre szorítkozik. Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés főnöke szerint "Oroszország újabb szárazföldi offenzívára készül Délkelet-Ukrajnában, és célja, hogy szeptemberre elfoglalja a teljes Donbász régiót". Ez nem csupán katonai terv – ez a háború kimenetelét döntő offenzíva.

Moszkva havonta körülbelül 60 Iszkander rakétát gyárt, és bővítette a hordozórakétáinak számát. Oroszország stratégiai tartalékait bevetve további 20 000 katonával erősíti meg az országban állomásozó erőit – jelenleg mintegy 680 000 katona áll az orosz hadsereg rendelkezésére. Az orosz erők fokozzák az ukrán városok elleni ballisztikus rakétatámadásokat, a kritikus infrastruktúra, különösen az energiatermelő létesítmények pedig jelentős károkat szenvedtek az orosz légicsapások következtében.

Miközben az ukrán dróntámadások az orosz gazdaságot szárítják ki, az orosz rakétatámadások az ukrán infrastruktúrát rombolják. Április 18-án egy orosz támadás során megsérült egy kulcsfontosságú energialétesítmény a Csernyihivi régió Nyizsini járásában, aminek következtében mintegy 380 ezer ember maradt áram nélkül. Az elmúlt napokban több hasonló támadás is érte a régiót, amelyek szintén százezreket hagytak áram nélkül, és a csernyihivi hőerőmű ideiglenes leállását is okozták.

A diplomácia háttérbe szorult

A konfliktus diplomáciai rendezése egyelőre háttérbe szorult. Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter egy törökországi fórumon kijelentette: "Jelenleg a tárgyalások újraindítása nem tartozik a prioritásaink közé." Ez világosan jelzi, hogy Moszkva a háborút akarja folytatni, nem pedig tárgyalni.

Volodimir Zelenszkij elnök pénteken arra figyelmeztetett, hogy az amerikai fegyverszállítások bizonytalansága a frontvonalak összeomlásához vezethet. Az ukrán elnök szerint az amerikai támogatás nemcsak Ukrajna számára jelentős, hanem az Egyesült Államoknak is érdeke, mivel hozzájárul az európai kapcsolatok fenntartásához. Ukrajna a fegyverbeszerzéseit jelenleg főként európai forrásokból finanszírozza, beleértve a holland támogatásokat is.

A tét világos

A háború gazdasági és katonai dimenziói egyre jobban összefonódnak. Az ukrán dróntámadások az orosz háborús gazdaságot szárítják ki, de Moszkva új offenzívára készül, amely szeptemberre az egész Donbász régió meghódítására irányul. Európa közvetlenül a háború részesévé vált – az orosz fenyegetések szerint potenciális célpontok. Az Egyesült Államok támogatása bizonytalan, az orosz rakétatámadások az ukrán infrastruktúrát rombolják. A konfliktus kimenetele még nyitott, de az idő Oroszország mellett dolgozik – vagy nem, ha az ukrán dróntámadások továbbra is ellensúlyozzák az orosz gazdasági erőforrásokat.