Május: egy kis többlet, de a kép nem változik
Májusban 43,5 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere – jelentette a Pénzügyminisztérium (PM). Ez elsőre jól hangzik, de a tavaly májusi 129,5 milliárdos többlethez képest jelentős visszaesés. Az öthavi hiány így is 3806,3 milliárd forint, ami az éves előirányzat 90,2 százaléka. A hiány 35,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A PM közleménye szerint a központi alrendszer bevételei 7,1 százalékkal nőttek, de a kiadások ennél is gyorsabban, 11,4 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szervek kiadásai 17,6 százalékkal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoké 65,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A májusi adatokon belül a központi költségvetés 3694,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 70,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,4 milliárd forintos hiányt mutattak. A központi alrendszer május végi 17 204,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1136,5 milliárd forinttal, 7,1 százalékkal nőttek, ezen belül az adó- és járulékbevételek 6,0 százalékkal magasabban teljesültek.
A NER öröksége: kasszaürítés és választási osztogatás
A Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András már áprilisban jelezte: az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatások, a fegyverpénz, a 13-14. havi nyugdíj, valamint az uniós források elmaradása miatt rekordméretűre nőtt a hiány. A PM most is ezt erősítette meg: a kiadási oldalon a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összegek is meghaladták a tavalyit.
A 2026-os költségvetés a jelenlegi formájában nem tartható – ezt a PM is elismeri. Kármán András bejelentette: pótköltségvetést készítenek, amely augusztus végéig elkészül. A piaci várakozások szerint az idei hiány akár a GDP 6 százalékát is elérheti, ami 6000 milliárd forint körüli deficitet jelentene. Ez jóval meghaladja a tervezett 4,4, majd 5 százalékot.
A hiány mögött azonban nem csak a NER öröksége áll. A májusi adatokból kiderül, hogy a bevételek növekedése ellenére a kiadások még gyorsabban emelkedtek. A költségvetési szervek kiadásai 17,6 százalékkal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoké 65,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez arra utal, hogy a NER által felduzzasztott állami apparátus működtetése továbbra is jelentős terhet ró a költségvetésre.
A pótköltségvetés kihívásai
A PM a most kiadott közleményében még nem bocsátkozott becslésbe a várható hiánnyal kapcsolatban. A hiányt mérsékelheti az alacsonyabb államadósság-kamat és a megtakarítások zárolása, de a serpenyő másik oldalán ott vannak a Tisza Párt választási ígéretei: az zöldség-gyümölcs áfájának csökkentése és a már idénre tervezett szociális intézkedések (iskolakezdési támogatás, nyugdíjas SZÉP kártya).
Az Európai Unió is beavatkozást sürget: 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-ra. A PM-nek tehát nemcsak a belső feszültségeket kell kezelnie, hanem a külső elvárásoknak is meg kell felelnie. A pótköltségvetésnek egyszerre kell reálisnak lennie és bizalmat ébresztenie a piacokban – ez nem lesz könnyű feladat.
A PM közleménye szerint a májusi adatokban két egyszeri hatás is csökkentette a bevételeket. A társasági adóból származó bevétel 55,6 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakához képest, mivel az év végi elszámoláshoz kapcsolódó befizetések a határidő munkaszüneti napra esése miatt június 1-jére tolódtak. Az általános forgalmi adóból származó bevétel 55,4 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól, elsősorban a magasabb negyedéves bevallásokhoz kapcsolódó kiutalások miatt.
Mit hozhat a jövő?
A PM szerint a pótköltségvetés célja, hogy eligazítsa a piacokat: idén mekkora hiánnyal számolhatnak, és a következő években milyen gazdasági pályát lát elérhetőnek a magyar kormány. A piaci várakozások szerint az államháztartás idei hiánya a tervezett 4,4, majd 5 százalékkal szemben meghaladhatja akár a GDP 6 százalékát is – ami 6000 milliárd forint körüli deficitet jelentene.
A PM a most kiadott közleményében még nem bocsátkozott becslésbe a várható hiánnyal kapcsolatban. A hiányt jelentősen – száz milliárdos nagyságrendben – mérsékelheti az alacsonyabb államadósság-kamatok, a megtakarítások zárolások, a serpenyő másik oldalán viszont ott vannak a Tisza Párt választási ígéretei, az zöldség, gyümölcs áfájának csökkentése, illetve már idénre tervezett szociális intézkedések (iskolakezdési támogatás, nyugdíjas SZÉP kártya).
A PM-nek tehát nemcsak a múlt hibáit kell korrigálnia, hanem a jövőbeli ígéreteket is be kell áraznia. A pótköltségvetésnek egyszerre kell reálisnak lennie és bizalmat ébresztenie a piacokban – ez nem lesz könnyű feladat. A következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e megtalálni az egyensúlyt a választási ígéretek és a költségvetési fegyelem között.