A tőzsdei álom vége

Tavaly júniusban még 5500 forint fölött volt az Alteo Nyrt. részvényeinek ára a Budapesti Értéktőzsdén. A cég a megújuló energia szektor egyik sztárja volt, transzparens befektetői kapcsolattartással, remek portfólióval. A kisbefektetők bíztak benne, az elemzők is kedvelték. Aztán idén áprilisban, a 2025-ös éves beszámolók publikálásakor kiderült az igazság.

Az Alteo 2025-ben megvásárolta a Tiborcz István (a volt miniszterelnök veje) üzleti köréhez tartozó Global Refuse Holdingtól az Éltex Kft.-t, amely hulladékkezeléssel foglalkozott. A vételár 18,9 milliárd forint volt – jócskán meghaladva a cég akkori, 10 milliárd forintos könyv szerinti saját tőkéjét. Az Erste elemzői akkor még lelkesen fogadták a deal-t, azt tippelték, hogy valamivel 10 milliárd felett születhetett a megállapodás.

Aztán jött a feketeleves. Az Éltex (ma Alteo Circular Kft.) 2025-ös éves jelentéséből kiderült: a cég az előző években hibásan könyvelt, és a tényleges saját tőkéje a 3 milliárd forintot sem éri el. A Telex szerint „szinte hihetetlen mértékű utólagos korrekciót” jelent az, ami az Éltex könyveiben történt – „úgy tűnik, hogy rengeteg soron könyveltek rosszul az eladott cégnél”.

A salgótarjáni méreg

A legnagyobb tétel a salgótarjáni ingatlan volt, ahol 4 milliárd forintos mínuszt jelentő tárgyieszköz-helyesbítést kellett végrehajtani. Erről az ingatlanról korábban kiderült, hogy onnan rákkeltő méreganyag ömlött a Salgó-patakba. A cég egyébként azt állítja: „nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot”.

Az Alteo a Telexnek küldött válaszában azt írta: „az érintett korrekciók korábbi évet, illetve éveket érintenek, valamint nem pénzmozgással járó tételeknek minősülnek, az akvizíció alapjául szolgáló cégértékelést nem befolyásolják”. A cég hozzátette: „jelenleg is zajlik a cég integrálása, valamint az Alteo berkein belül elvárt transzparencia, a magas szintű compliance, illetve az ESG megfelelőségi sztenderdek szerinti működés kialakítása”.

A kisbefektetők reménye

Az Alteo közlése szerint „az adásvételi szerződés tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározott feltételek fennállása esetén az Alteo számára meghatározott esetekben kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igényérvényesítési lehetőséget nyitnak”. A cég hozzátette: „a szavatossági és kártalanítási lehetőségek közül már volt olyan, amelynél az Alteo bejelentett igényt, és azt az előző tulajdonos vita nélkül ki is fizette”.

A kisbefektetők abban reménykedhetnek, hogy nem szenvednek el jelentős kárt. Az Alteo ugyanakkor azt is jelezte: „az adott körülmények és a szerződéses feltételek fennállása alapján értékeli, és megalapozott esetben él azokkal” a kártérítési lehetőségekkel.

A NER-örökség és a Tisza-kormány kihívása

Az ügy rávilágít arra, hogy a NER magántőkealap-korrupció hogyan csapódik le a tőzsdén. Tiborczék a választások előtt 11 nappal, 2026. április 1-én kiszálltak az Alteóból: a Főnix Magántőkealaptól az összes részvényt megvette a Mol RES Investments Zrt. „az elmúlt 6 hónap forgalommal súlyozott árfolyamán, ami bő 20 százalékkal meghaladja a jelenlegi tőzsdei árat”.

A Tisza-kormány számára az ilyen ügyek komoly kihívást jelentenek. A NER éveken át épített egy olyan rendszert, ahol a magántőkealapok átláthatatlansága mögé rejtették a közpénzből felduzzasztott vagyont. Az új kormányzat a végső tulajdonosok nyilvánosságra hozatalával és a korábbi tranzakciók felülvizsgálatával próbálja felszámolni ezt a korrupciós csatornát – de az olyan ügyek, mint az Alteo-Éltex deal, azt mutatják, hogy a múlt sebei még sokáig fognak fájni.

A kérdés az: vajon a jogállami keretek között sikerül-e érvényt szerezni a kisbefektetők jogainak, vagy a NER logikája tovább él a tőzsdén is?