„Behívtak, és egy órán belül alá kellett írnom”
Május 27-én, szerdán Gábort behívták a Külügyminisztérium Személyügyi Főosztályára. Hat éve dolgozott a tárcánál, adminisztratív feladatokat látott el. Azt mondták neki: egy órán belül írja alá a közös megegyezéses felmondását. Indoklást nem kapott.
„Rengeteget dolgoztam, és iszonyú méltatlannak tartom, hogy ilyen formában távolítanak el” – mondta a Telexnek. Hozzátette: a közvetlen kollégái elsősorban szakmai munkát végeztek, nem politikai döntéseket hoztak. „A Külügyminisztériumban végzett munka nyilván nem tud száz százalékosan politikamentes lenni, de a közvetlen kollégáim elsősorban szakmai munkát végeztek, ezért tartom rendkívül megdöbbentőnek, hogy az elbocsátások őket is érintik.”
Gábor nem egyedüli eset. A lapnak nyilatkozó Tamás hét éven át dolgozott Szijjártó Péter (Fidesz-KDNP, volt külügyminiszter) kabinetjében. Azt mondta: örült a kormányváltásnak, és a Tiszára szavazott. Május 28-án mégis behívták, és egy közös megegyezéses dokumentumot tettek elé, amit nem vihetett magával – csak akkor, ha már aláírta. Azt a tájékoztatást kapta: ha nem írja alá, kirúgják, és három évre eltilthatják a közigazgatási munkáktól.
A kormány verziója: szervezeti átalakítás
A Külügyminisztérium a Telex kérdésére azt válaszolta: a minisztériumokban most alakítják ki a működéshez szükséges vezetői és szervezeti kereteket, „amelyek bizonyos személyi döntésekkel is együtt járnak”. Cáfolták, hogy az érintetteket eltiltanák a közigazgatási állásoktól. Azt írták: a változások elsősorban a vezetés közvetlen munkájához kapcsolódó pozíciókat érintik, nem a minisztérium adminisztratív feladatellátását.
Velkey György László (Tisza Párt), parlamenti államtitkár a lapnak azt mondta: a minisztérium néhány tucat, Szijjártó Péter kabinetjében dolgozó ember munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezte, mivel az „szakmailag vállalhatatlan”.
Orbán Anita ígérete és a valóság
Orbán Anita (Tisza Párt) külügyminiszter nagyjából másfél hete a Válasz Online-nak azt mondta: „Nem fogunk tisztogatni; nincs olyan szabály, hogy ki az összes futsalossal! Olyan szabály viszont van, hogy professzionális diplomáciai csapatot építünk.”
Az érintettek szerint azonban a valóság mást mutat. Egy fiatal munkatárs, Orsolya, aki alig fél éve dolgozott a tárcánál, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett, azt mondta: soha nem végzett pártpolitikai munkát, még csak nem is a Fideszre szavazott. Mégis neki is távoznia kellett. A döntést bizalomvesztéssel indokolták.
A NER rossz szokásai?
A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2014-ben, Szijjártó Péter miniszteri kinevezése után 220 alkalmazottat bocsátottak el a minisztériumból. Az érintettek szerint most is hasonló kirúgási hullám zajlik – csak éppen a Tisza-kormány alatt.
A tárca szerint a folyamat során minden érintettel „a lehető legnagyobb tisztelettel és emberséggel” jártak el. A munkatársak azonban másképp emlékeznek: „Nekem sincs kedvem perre menni a saját minisztériumommal. Megértettük a szándékot, és kívánom, hogy csinálják jobban nálunk” – mondta az egyik érintett.
A Tisza-kormány első komoly etikai próbatétele
A Külügyminisztériumban zajló események a Tisza-kormány első komoly etikai próbatételét jelentik. A kormányváltás után a közvélemény azt várta, hogy az új vezetés szakít a NER módszereivel – a közpénzek átlátható felhasználásával, a politikai alapú megtorlások elkerülésével és a szakmai szempontok előtérbe helyezésével.
Az érintettek beszámolói azonban azt sugallják, hogy a gyakorlatban nem feltétlenül ez történik. A közös megegyezésbe bújtatott kirúgások, a rövid határidők és a homályos indoklások mind a NER-re jellemző módszerek voltak.
A kérdés az: vajon a Tisza-kormány valóban képes lesz meghaladni ezeket a módszereket, vagy csak új címkék alatt folytatja a régi gyakorlatokat? Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy a kormány képes-e tanulni a hibáiból, és valóban átlátható, szakmai alapú közigazgatást építeni.