A bejelentés
Kedd délelőtt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán (Tisza Párt) a minisztériumába fogadta Michael McGrath-t, az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és igazságügyért felelős biztosát. A találkozó napirendjén az éves jogállamisági jelentés előkészítése mellett a közmédia sorsa is szerepelt. A megbeszélés után Tarr a Facebookon jelentette be: a kormány két lépésben alakítja át a közmédiát, és ennek részeként társadalmi egyeztetést indítanak arról, hogy az emberek szerint mi a közmédia dolga, feladata.
„A szakemberek és a társadalom bevonására, párbeszédre van szükség: többek között erről beszéltem Michael McGrath-tal” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy a biztos is egyetértett ezzel a megközelítéssel. Tarr elismerte: „tudjuk, hogy az emberek azonnali változást akarnak a közmédia ügyében”, de hangsúlyozta: „ezt a változást a törvények, az alkotmány betartásával tehetjük meg”.
A két lépés
A miniszter nem részletezte, hogy pontosan melyik két lépésről van szó, de a bejelentésből és a korábbi kormányzati kommunikációból kirajzolódik egy kép. Az első lépés a közmédia átvilágítása, amelyet a kormány május 18-án jelentett be. A vizsgálat kiterjed az MTVA gazdálkodására, szerződésállományára, vezetői döntéseire, beszerzéseire és hírszerkesztési gyakorlatára, valamint a Dunamédia szolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) fennálló intézményi kapcsolatokra. A második lépés a társadalmi egyeztetés, amelynek keretében a kormány megkérdezi az embereket, mit várnak el a közmédiától.
Tarr szerint a munka végén „egy olyan közmédia jöhet létre, amely méltó Magyarországhoz, a demokráciához és az európai értékekhez is”. Hozzátette: a közmédiának az embereket kell szolgálnia, nem a politikusokat és hatalmi érdekeket. A miniszter korábban úgy fogalmazott: „Egy olyan valódi közszolgálati média kialakításán dolgozunk, amely végre betölti a hivatását: amely a hatalmat ellenőrzi és nem kiszolgálja, amely edukálja a jövő generációit, és amely minden magyar ember számára tiszta, kiegyensúlyozott tájékoztatást ad.”
A kampányígéret és a valóság
A bejelentés ugyanakkor kérdéseket is felvet. A kampányban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök azt ígérte, hogy a választás megnyerése után az egyik első intézkedése a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése lesz, amíg nem biztosítják az objektív, pártatlan hírközlés feltételeit. Ez végül nem történt meg, az MTVA a kormány megalakulása óta zavartalanul működik. A társadalmi egyeztetés és a kétlépcsős terv lassabb tempót jelez, mint amit a kampányban ígértek.
Ez akár a kormányzati önmérséklet jele is lehet: a Tisza-kormány nem akarja megismételni a Fidesz azon gyakorlatát, hogy felülről, törvényi erővel alakítja át a médiát. Inkább a jogállami kereteket és a társadalmi párbeszédet helyezi előtérbe. Ugyanakkor az is lehet, hogy a jogi és intézményi akadályok nagyobbak, mint azt előzetesen gondolták. A közmédia átalakítása ugyanis nemcsak politikai, hanem jogi és gazdasági kérdés is: az MTVA 154,7 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodik, és a Fidesz-közeli vezetők menesztése, valamint a szerkesztőségi struktúra átalakítása komoly jogi kihívásokat jelenthet.
Az EU szerepe
A bejelentés időzítése sem véletlen. Michael McGrath látogatása az éves jogállamisági jelentés előkészítéséhez kapcsolódott, és a közmédia ügye kiemelt téma volt a találkozón. Az Európai Bizottság régóta kritizálja Magyarországot a médiaszabadság hiánya miatt, és a Tisza-kormány számára fontos, hogy az uniós partnerek előtt is bizonyítsa: elkötelezett a független média mellett. Tarr szerint a biztos is egyetértett abban, hogy a szakemberek és a társadalom bevonására, párbeszédre van szükség a közmédia átalakításakor.
Kritikus hangok
A bejelentésre reagálva több elemző is felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi egyeztetés önmagában még nem garancia a független közmédiára. A kérdés az, hogy a kormány mennyire veszi komolyan a konzultáció eredményét, és hogy a végső döntésekben mennyire érvényesül a szakmai és társadalmi szempont. Emellett az is kérdéses, hogy a közmédia jelenlegi vezetői – akiket a Fidesz nevezett ki – meddig maradhatnak pozícióikban. Magyar Péter korábban azonnali távozásra szólította fel az állami média két vezérigazgatóját, de ez idáig nem történt meg.
A Tisza-kormány tehát egy kényes egyensúlyozásra kényszerül: egyrészt teljesítenie kell a kampányígéreteket és a társadalmi elvárásokat, másrészt be kell tartania a jogállami kereteket és az uniós elvárásokat. A kétlépcsős terv és a társadalmi egyeztetés ebbe az irányba mutat, de a sikerességét csak a következő hónapokban lehet majd megítélni.