Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kedden a Facebookon tett közzé egy pontokba szedett tájékoztatót a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat helyzetéről. A bejegyzés legfontosabb üzenete: a miniszter szerint a HUN-REN elnökének, Gulyás Balázsnak és a vezérigazgatónak le kellene mondania.
„Az elmúlt hónapokban kialakult helyzetet áttekintettük. Őszintén elmondtam neki, hogy a kutatóhálózat vezetőivel, tagjaival és az MTA-val való számos egyeztetést követően az a vélemény alakult ki bennem, hogy a jelenlegi vezetéssel nem képzelhető el a kutatóhálózat megújítása, és a kialakult feszültségek feloldása” – írta a miniszter.
Gulyást a miniszter kiváló tudósnak és világszerte elismert kutatónak nevezte, de úgy látja: a helyzet rendezéséhez az lenne a legszerencsésebb, legtisztább megoldás, ha a vezetők „egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát”. Ez az átmeneti vezetés dolgozhatná ki a kormánnyal, az MTA-val és valamennyi érintettel a hálózat hosszú távú jövőképét, és segítené az átmenetet egy olyan rendszer felé, amely minden szereplő számára kiszámítható és megnyugtató.
A NER öröksége és a reform kényszere
A HUN-REN-t a Fidesz-kormány hozta létre 2023-ban, amikor a kutatóhálózatot kivonták az MTA felügyelete alól, és egy központosított, kormányzati irányítású struktúrába szervezték át. A lépést a kutatói közösség széles körben bírálta, mert az intézményi autonómia csorbítását és a politikai befolyás növelését látták benne. Az új Tisza-kormány egyik ígérete éppen a kutatói autonómia helyreállítása volt – a HUN-REN felszámolása és az intézetek MTA-hoz való visszacsatolása.
A folyamat azonban nem zökkenőmentes. A miniszter bejegyzéséből kiderül: a reform több fronton is mozgásba lendült, de a részletek – jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási kérdések – még tisztázásra várnak. „Az MTA-hoz való visszatérésnek a szándékon túl tartalma is van: ki kell dolgozni, mit jelent ez jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási értelemben, csak ezek tisztázása után várható el bárkitől – például azoktól, akiknek a mindennapi munkájáról és életpályájáról van szó –, hogy felelős döntést hozzon” – fogalmazott a miniszter.
ELTE-szavazás: a kutatók véleménye a tét
A reform egyik kulcseleme az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) zajló dolgozói véleménynyilvánító szavazás. Darázs Lénárd, az ELTE rektora múlt szerdán kezdeményezte a szavazást a 2025 augusztusában az egyetemhez csatolt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont – a Humán Tudományok, a Nyelvtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont – munkatársai körében. A szavazás két kérdése: kívánják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, és kívánják-e a további integráció felfüggesztését.
A miniszter szerint a kezdeményezés szándéka méltányolható – a dolgozói vélemény megismerése valóban megkerülhetetlen. Ugyanakkor hozzátette: „a lebonyolítás formája és időzítése több olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása nélkül nehéz felelős döntést hozni”.
A négy érintett kutatóközpont főigazgatója közös levélben fordult a rektorhoz, amelyben arra kérték, hogy a szavazás lebonyolítását előzze meg egy strukturált, érdemi szakmai konzultáció. Az egyik kutatóközpont üzemi tanácsa már jelezte: érdemi egyeztetés hiányában megfontolják a szavazás bojkottjára való felhívást.
Az MTA szerepe és az új elnök
Az MTA mindeközben megerősítette, hogy nyitott a korábban elcsatolt kutatóhálózat, ezen belül az ELTE-hez került kutatóközpontok visszafogadására, a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek biztosítása mellett. Az MTA hamarosan leköszönő, és nemsokára hivatalba lépő két vezetője ugyanakkor fontosnak tartotta jelezni, hogy a szavazás olyan időpontban kerül kiírásra, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási feltételeit.
A Hangunk korábban megírta, hogy Pósfai Mihály geológust választották meg az MTA új elnökévé, aki a HUN-REN visszacsatolását tartja az egyik legfontosabb feladatának. A miniszter bejegyzése szerint a jogszabályok előkészítése már elkezdődött, és a hamarosan hivatalba lépő MTA-elnökkel folytatják az egyeztetést.
Kritikus hangok: a NER rossz szokásai?
Bár a reform iránya – a kutatói autonómia helyreállítása – üdvözlendő, a folyamat néhány eleme aggodalomra adhat okot. A miniszter nyilvános lemondásra felszólítása, bár Gulyást kiváló tudósnak nevezte, emlékeztet a NER azon gyakorlatára, amikor a kormányzat nyomást gyakorolt a köztestületek és intézmények vezetőire. A különbség az, hogy itt a reform szükségességét szakmai érvekkel támasztják alá, és a párbeszéd hangsúlyozása is eltér a korábbi gyakorlattól.
A miniszter szerint a cél „a magyar kutatóhálózat számára egy stabil, autonóm és nemzetközileg versenyképes működési környezet kialakítása, ahol a kutatók bíznak a vezetésben, a tudomány szabadsága biztosított, és a hatékony működés feltételei adottak”. Ennek kialakítása – mint írta – „türelmet, érdemi párbeszédet és minden érintett szakmai szempontjának figyelembevételét igényli”.
A kérdés az, hogy a gyakorlatban mennyire sikerül ezt az elvet érvényesíteni. Az ELTE-szavazás körüli bizonytalanság – a főigazgatók konzultációt kérnek, az üzemi tanács bojkottot fontolgat – arra utal, hogy a folyamat még korántsem zökkenőmentes. A kutatók egy része attól tart, hogy a reformot ismét felülről irányítják, anélkül hogy az érintettek véleményét kellőképpen figyelembe vennék.
Mi várható a következő hetekben?
A miniszter szerint a HUN-REN sorsa „hamarosan rendeződik”. A következő hetekben több párhuzamos folyamatnak kell összeérnie: a HUN-REN vezetésének esetleges távozása, az ELTE-szavazás eredménye, az MTA-elnökkel folytatott egyeztetések, valamint a jogszabályi háttér kidolgozása.
A tét nem kicsi: a magyar kutatóhálózat jövője, a nemzetközi versenyképesség és a kutatói szabadság. Ha a reform sikeres, az példaértékű lehet a többi, a NER által centralizált intézmény átalakításában is. Ha viszont a folyamat elakad, vagy újabb feszültségeket szül, az alááshatja a kormány tudománypolitikai hitelességét.
A Hangunk figyelemmel kíséri a fejleményeket.