Váratlan fordulat a kutatóközpontok körül
Május szerdáján este levélben kapták meg az ELTE négy kutatóközpontjának dolgozói a hírt: Darázs Lénárd rektor véleménynyilvánító szavazást hirdetett a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) az egyetemhez csatolt intézmények jövőjéről. A Humán Tudományok Kutatóközpontja, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábban nyíltan jelezte: szeretnének visszakerülni az MTA-hoz, amely nyitott is a visszafogadásukra.
Darázs Lénárd a levélben hangsúlyozta: az ELTE nem kezdeményezi a kiválást, de biztosítani kívánja annak lehetőségét, ha három feltétel teljesül: az MTA vagy az új kutatóhálózat hivatalosan kezdeményezi az átvételt, a kutatóközpontok dolgozói támogatják a kiválást, és az állam is jóváhagyja az átalakítást. „Soha semmilyen intézményvezető nem kérdezte még meg a kutatókat arról, hogy milyen álláspontot képviselnek egyes szervezeti átalakítások során” – fogalmazott a rektor.
Aggályok a szavazás körül
A szavazás megszervezése azonban több kutató szerint aggályos. A 24.hu belső forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a döntés teljesen váratlanul érte a kutatóközpontokat, és a főigazgatókkal sem egyeztettek előzetesen. Többen kifogásolják az időzítést is, mivel az új akadémiai elnök, Pósfai Mihály csak június 1-jén lép hivatalba, így addig hivatalos szándéknyilatkozatot sem adhat ki. Emellett problémásnak tartják a kérdések megfogalmazását is: az egyik szerintük indokolatlanul ELTE-ellenes hangulatot sugall, a másik pedig arra kérdez rá, hogy a kutatóközpontok támogatnák-e egyes integrációs folyamatok felfüggesztését.
Az ELTE szerint a szavazás titkos és anonim lesz, ezért kizárólag személyes jelenléttel, papíralapon lehet majd voksolni. A rektor közölte, a szavazást közjegyző felügyeli majd, és minden kutatónak biztosítani akarják a részvétel lehetőségét. A dolgozók május 28-án és június 2-án szavazhatnak a kutatóközpontok jövőjéről.
A kutatói autonómia kérdése
A szavazás hátterében a HUN-REN kutatóhálózat átszervezésének kérdése áll. A Fidesz-kormány által létrehozott HUN-REN rendszer a kutatóintézetek centralizációját és államosítását jelentette, ami a kutatói autonómia súlyos csorbulásához vezetett. Az új kormányzat alatt a tudománypolitika demokratizálása és a kutatói autonómia helyreállítása került napirendre. Az MTA nyitott a korábban elcsatolt kutatóhálózat visszafogadására, és a kutatóközpontok vezetői is ezt támogatják.
A szavazás azonban rávilágít arra, hogy a demokratikus döntéshozatal nem mindig zökkenőmentes. A kutatók egy része úgy érzi, hogy a folyamatot elkapkodták, és nem kaptak elegendő időt a tájékozódásra. Ez a fajta bizonytalanság pedig éppen azt a fajta átláthatóságot kérdőjelezi meg, amit az új kormányzat a tudománypolitikában meghonosítani kíván.
Következmények
A szavazás eredménye nagyban befolyásolhatja a magyar kutatási ökoszisztéma jövőjét. Ha a kutatóközpontok dolgozói a kiválás mellett döntenek, az az MTA megerősödését és a HUN-REN rendszer további gyengülését jelentheti. Ha viszont az ELTE-nél maradás mellett voksolnak, az az egyetem és a kutatóközpontok közötti integráció elmélyülését hozhatja. A döntés azonban nemcsak a kutatók, hanem az állam és az MTA közötti egyeztetéseken is múlik.
A szavazás kapcsán érdemes felidézni a Corvinus-oktatók követelését, akik szintén az akadémiai autonómia helyreállítását sürgették. A hasonló esetek azt mutatják, hogy a magyar tudományos életben egyre erősebb az igény a demokratikusabb és átláthatóbb működésre.