A szélerőmű-fejlesztési lehetőség: ritka kiváltság
Magyarország energetikai átmenetében a szélerőmű-fejlesztés stratégiai fontosságú. Az Orbán-kormány hosszú ideig mellőzte ezt a szektort, majd valami miatt egy csapásra befogadta. Ennek eredménye: közel két éve két társaság jutott együttesen 695 megawattos koncentrált csatlakozási lehetőséghez a szélenergia területén.
Ez a két cég az eddigi kapacitás kétszeresének a telepítésére kapott lehetőséget, ami azt is jelenti, hogy az EU felé vállalt teljes kapacitás hiányzó részét erre a két társaságra bízták. Az egyik nyertes a Green Energy Investhor Zrt., amely 499 megawatt kapacitást fejleszthet Vadosfa községben (Győr-Moson-Sopron megye). A másik, kisebb falatot az Euronergy Arrabona Kft. kapta meg: 196 megawatt kapacitást fejleszthet négy darab 49 megawattos szélerőművel és villamosenergia-tárolóval.
A tranzakció: február, a választás előtt
Az Euronergy Arrabona Kft. korábban Szücs Ádám többségi tulajdonában volt. Februárban azonban a cég a szerzett jogaival együtt gazdát cserélt. A vevő a Terravis Zrt. volt, amelynek közgyűlési határozatában rögzítésre került, hogy a tranzakció tárgyát képezik az Arrabona által szerzett összes szerződés, megállapodás és hatósági jóváhagyás, valamint a projekt megvalósítási helyszínéül szolgáló ingatlanokra vonatkozó szerződések.
A Terravis Zrt. tulajdonosa a Trustify Impact I. Magántőkealap. Az alap – bár tulajdonosait rejtegeti – szálai Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és testvére, Nagy Szilárd felé vezetnek.
Az üzleti körök összefonódása: Fenyvesi, Nagy Szilárd, Nagy Márton
A Trustify magántőkealapok hátterét a 24.hu már korábban feltárta. Az alapot kezelő társaság igazgatósági elnöke Fenyvesi Péter, aki a miniszter bátyjának, Nagy Szilárdnak volt az üzlettársa. Fenyvesi akkor volt az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági tagja, amikor Nagy Márton a cég felügyelőbizottságát vezette.
Ez az összefonódás nem egyedi. Az Euronergy Arrabona Kft. székhelye a tranzakció után olyan belvárosi irodaházba került – Paulay Ede utcára –, ahol szinte kizárólag olyan cégeknek és magántőkealapoknak van a székhelye, amelyek Nagy Márton bátyjának üzleti körébe tartoznak. Ebben az irodaházban van a Trustify Magántőkealap is.
Állami finanszírozás: a Baross Gábor Tőkeprogram
A szélerőmű-fejlesztésre, és feltehetőleg részben az Euronergy felvásárlására az állam adott pénzt. A Trustify Impact I. Magántőkealap 70 százalékban állami és 30 százalékban magánforrásból működik. Az alap a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérének részét képezi, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding dolgozott ki.
Ez azt jelenti, hogy Nagy Márton minisztériuma közvetlenül vagy közvetetten finanszírozta azt az alapot, amely megvásárolta az Euronergy Arrabona Kft.-et. Az állami pénz így a miniszter és testvérének üzleti körébe áramlott, miközben a szélerőmű-fejlesztési jogok – egy ritka kiváltság – szintén ezekhez az érdekeltségekhez kerültek.
Az időzítés: utolsó pillanatos üzlet
A tranzakció időzítése rendkívül figyelemreméltó. A Fidesz-kormány kétharmados vereségét hozó választás mindössze két hónappal később következett be. Ez a lépés az utolsó pillanatban történt, amikor a kormány még rendelkezett a szükséges intézményi és finanszírozási eszközökkel.
A szélerőmű-fejlesztési lehetőség – amely az EU felé vállalt teljes kapacitás hiányzó részét képezi – egy hosszú távú, értékes jogosultság. A Fidesz-kormány végnapjaiban ezt az értékes jogosultságot olyan üzleti köröknek adta át, amelyek a miniszter és testvérének köréhez voltak köthető.
Intézményi függetlenség és átláthatóság
Az eset több szinten is felveti az intézményi függetlenség és az átláthatóság kérdéseit. Egyrészt a magántőkealapok tulajdonosait rejtegető szerkezete megnehezíti az átláthatóságot. Másrészt az üzleti körök összefonódása – ahol a miniszter és testvére közvetlenül vagy közvetetten ugyanazoknak az alapoknak és cégeknek a hálózatához kötődik – azt sugallja, hogy az intézményi függetlenség nem volt biztosított.
Harmadrészt az állami finanszírozás és a magántőkealapok összefonódása azt jelenti, hogy a közpénz olyan üzleti körökbe áramlott, amelyek a döntéshozóhoz közvetlenül kötődtek. Ez a gyakorlat a jogállamiság és a korrupció-megelőzés szempontjából problematikus.
Kontextus: a Fidesz-korszak végnapjai
Ez az eset a Fidesz-korszak végnapjainak jellegzetes mintáját mutatja: az utolsó pillanatban történő, értékes jogosultságok átadása a kormányhoz közeli üzleti köröknek, rejtett tulajdonosi szerkezetek, és az állami finanszírozás felhasználása magánérdekek kiszolgálására.
A 2026-os választás után a új kormány feladata lesz, hogy ezeket az intézményi összefonódásokat feltárja, és olyan reformokat vezessen be, amelyek biztosítják az intézményi függetlenséget és az átláthatóságot. Az energetikai átmenet során ezek az értékek nem helyettesíthetők, ha a magyar gazdaság hosszú távú fenntarthatóságáról van szó.