A jelenet a Sándor-palotában
Május 12-én, kedden délelőtt a Sándor-palota dísztermében gyűltek össze a Tisza-kormány leendő miniszterei, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöktől átvegyék megbízóleveleiket. A hangulat már az esemény előtt feszült volt: Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) napokkal korábban jelezte, hogy sem ő, sem a miniszterei nem kérnek a „báb köztársasági elnök” gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből.
A ceremónia során a miniszterek egyenként vették át okmányaikat, majd a miniszterelnökkel közös fotóra álltak. Sulyok Tamás – a protokoll szerint – a háttérben maradt, ám amikor Bóna Szabolcs (agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter) került sorra, az államfő odalépett a képhez. Az MTI fotósa, Koszticsák Szilárd elkészítette a felvételt, amelyen mindhárman látszódtak. A későbbi miniszterek mellé Sulyok már nem állt oda, néhány méter távolságból figyelte az eseményeket.
A fotó szerkesztése és a belső vizsgálat
Az MTI szerdán, egy nappal az esemény után adta közre a hivatalos képeket. A galériában Bóna Szabolcsról és Magyar Péterről készült fotó jelent meg – Sulyok Tamás nélkül. A képet láthatóan megvágták: az államfőt egyszerűen levágták a kompozícióból. A többi miniszterről készült képeken Sulyok eleve nem szerepelt, mivel a miniszterek úgy álltak be, hogy az államfő ne látszódjon.
A 24.hu és a Népszava is észlelte a szerkesztést, és megkereste a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t. Altorjai Anita vezérigazgató még aznap belső vizsgálatot rendelt el. Közleményében hangsúlyozta: „A Magyar Távirati Iroda szigorú szabályok alapján, a hírügynökségi fotózás szakmai standardjai szerint végzi munkáját: a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy sérültek-e ezek a szabályok.”
Politikai reakciók: a Fidesz a kommunista időket idézi
Az ügy gyorsan politikai színezetet kapott. Németh Balázs (Fidesz, frakcióvezető-helyettes) Facebook-posztjában azt állította, hogy a képeket „vélhetően politikai utasításra” nem hozhatták nyilvánosságra. Szerinte az MTI fotósa a szakmai elveknek megfelelően dokumentálta az eseményt, ám a szerkesztőség politikai nyomásra módosított a képeken.
Gulyás Gergely (Fidesz, frakcióvezető) még élesebben fogalmazott: a gyakorlatot a kommunista időkhöz hasonlította, amikor Antall Józsefet is hasonló módon tüntették el a fotókról. „Voltak olyan rendszerek, ahol ezek bevett módszerek voltak, de azt hittem, 36 éve ezeket végleg magunk mögött hagytuk” – mondta.
A sajtószabadság kérdése az új kormány alatt
Az eset rávilágít arra a kényes egyensúlyra, amelyet a Tisza-kormánynak meg kell találnia a politikai szimbolika és a sajtószabadság között. Magyar Péter nyíltan vállalta, hogy nem kíván közös fotót Sulyokkal – ez politikai állásfoglalás, amelyhez joga van. Azonban az, hogy az MTI – egy állami hírügynökség – ennek megfelelően szerkesztette a képeket, felveti a kérdést: vajon a kormány nyomást gyakorolt a közmédiára, vagy a szerkesztőség önálló döntése volt?
A közmédia függetlensége kulcskérdés a demokratikus átmenetben. A NER-rendszerben az MTI és a Duna Médiaszolgáltató a Fidesz propagandagépezetének része volt. Az új kormány deklarált célja a közmédia depolitizálása és szakmai standardjainak helyreállítása. Ez az első eset, ahol ezt az elvet tettekben is meg kell mutatni.
A vizsgálat tétje
A belső vizsgálatnak meg kell állapítania, hogy ki adott utasítást a fotók szerkesztésére, és hogy az összhangban volt-e az MTI belső szabályzatával. Ha kiderül, hogy politikai nyomásra történt a vágás, az súlyos csapás lenne a kormány hitelességére. Ha viszont a szerkesztőség önálló szakmai döntése volt – például azért, mert a kép kompozíciója nem felelt meg a standardoknak –, akkor az ügy elsimítható.
Az eset párhuzamba állítható a korábbi NER-es gyakorlattal, amikor a közmédia rendszeresen kivágott vagy átkeretezett képeket politikai megfontolásból. A különbség az, hogy most a kormányfő nyíltan vállalta a konfliktust, és a közmédia vezetése vizsgálatot indított – ami a NER alatt elképzelhetetlen lett volna.
Mit várhatunk?
A vizsgálat eredményét a következő hetekben várhatjuk. Ha Altorjai Anita komolyan veszi a szakmai standardokat, akkor a felelősöket – akár a szerkesztőségben, akár a kormányzati kommunikációban – meg kell neveznie. Ellenkező esetben az ügy a sajtószabadság első komoly megingásaként vonul be a Tisza-kormány történetébe.
A Fidesz számára az eset lehetőséget ad arra, hogy a kormány autoriter tendenciáira hívja fel a figyelmet. A Tisza-kormánynak pedig bizonyítania kell, hogy a demokratikus megújulás nem csak szlogen, hanem gyakorlat is.