Csütörtök reggel, Kecskemét
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség indítványára csütörtökön elfogták és őrizetbe vették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt főigazgatóját. A gyanú szerint 2014-ben vagyonkezelési kötelezettségének megszegésével döntött egy 8,15 millió eurós (kb. 2,5 milliárd forintos) kölcsönszerződésről – írta az ügyészség. A volt vezetőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
A kölcsön, ami soha nem térült meg
A kölcsönt egy többségi állami tulajdonban lévő romániai cég kapta naperőmű-beruházás finanszírozására. A projekt azonban nem valósult meg, a cég az első két évben esedékes kamaton kívül más törlesztést nem utalt, később pedig felszámolták. Az okozott vagyoni hátrány meghaladja a két és fél milliárd forintot.
Az ügyészség szerint a társaság a vagyongazdálkodási stratégiája alapján nem is adhatott volna kölcsönt. A szerződés megkötése előtt sem a kölcsönvevő cég, sem a projektet megvalósító – a kérelemben meg sem nevezett – cég kapcsán nem végeztek hitelképességi vizsgálatot, kockázatelemzést és fedezetértékelést. A kölcsönszerződés formálisan ugyan megjelölt biztosítékokat, de valójában anélkül döntöttek, hogy a biztosítékként megjelölt szerződés és a felhatalmazó levél elkészült volna.
A döntés mechanizmusa
Az Igazgatóság tagjai a kölcsönszerződés megkötésére vonatkozó előterjesztést a kora esti órákban kapták meg, és arról másnap reggel 8 óráig döntöttek is – azt egyhangúlag támogatták. A kölcsönszerződés és az arról való döntésre irányuló előterjesztés elkészítésére az egykori főigazgató adott utasítást, annak tartalmát is ő hagyta jóvá.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korábban már öt gyanúsítottat – az Igazgatóság három tagját, a cég cégvezetőjét és a kölcsönt igénylő cég ügyvezetőjét – hallgatott ki az ügyben. A társaság által bejelentett polgári jogi igény biztosítására a nyomozási bíró múlt hónapban 27 darab ingatlan kapcsán rendelt el zár alá vételt a gyanúsítottak tulajdoni hányadára vagy haszonélvezeti jogára. A nyomozási bíró végzése még nem végleges.
A NER öröksége: közpénz rejtése magántőkealapokban
Az eset jól illeszkedik abba a mintázatba, amelyet a NER magántőkealap-korrupció és közpénz-rejtés narratívája ír le. A Fidesz-NER a magántőkealapok átlátatlansága mögé rejtette a közpénzből felduzzasztott vagyont – legalább 1311 milliárd forintot –, amely a közbeszerzés mellett a közpénzlopás legnagyobb forrása volt. Az új Tisza-kormány a végső tulajdonosok nyilvánosságra hozatalával és a korábbi tranzakciók felülvizsgálatával szisztematikusan felszámolja ezt a korrupciós csatornát.
Ügyészségi aktivizálódás: a rendszerváltás jele?
A Fidesz-rendszer alatt az ügyészség és nyomozó hatóságok politikai okokból szándékosan visszatartották a korrupciós ügyek nyomozatát. Az új kormányzat után az ügyészség hirtelen aktivizálódása konkrét bizonyítéka annak, hogy az igazságszolgáltatás nem volt független, és a hatóságok vezetői a politikai utasítások alapján döntöttek a nyomozások ütemezéséről. Az MNV-ügyben a nyomozás most, 12 évvel a kölcsönszerződés megkötése után gyorsult fel.
Következmények és tét
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a gyanúsított szökésének, elrejtőzésének veszélyére tekintettel lakásra vonatkozó bűnügyi felügyelet elrendelésére tett indítványt azzal, hogy a bíróság írja elő a magatartási szabályoknak a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzését. Az indítványról a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája pénteken dönt.
Az ügyben a nyomozás folytatódik, és a hatóságok további gyanúsítottak kihallgatását is tervezik. A 27 ingatlan zár alá vétele azt mutatja, hogy a hatóságok komolyan veszik a polgári jogi igény érvényesítését – a kérdés az, hogy a 2,5 milliárd forintból mennyit sikerül visszaszerezni.