4 milliméter – ennyi eső esett egész áprilisban
2026 áprilisa a második legszárazabb április volt a mérések 1901-es kezdete óta – közölte a HungaroMet. Az országos átlagos csapadékmennyiség mindössze 4,1 milliméter volt, ami 90 százalékkal marad el az 1991–2020-as 40,3 milliméteres átlagtól. A legszárazabb a 2007-es április volt, akkor 2,6 millimétert mértek.
Kilenc automata mérőállomáson – köztük Budapest két pontján, Encsen, Kékestetőn, Püspökszilágyon, Jászapátiban, Erdőtelken, Tarnamérán, Kompolton és Karcsán – egyáltalán nem volt mérhető csapadék az egész hónapban. Az ország területének mintegy 35 százalékán, főként az északi és északkeleti régiókban a valaha mért legszárazabb áprilist regisztrálták.
Nem most kezdődött: 462 milliméter hiányzik
A csapadékhiány nem új keletű. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság számításai szerint a 2021 óta tartó, átlagosnál szárazabb időjárás következtében a halmozott csapadékhiány 2026. április 30-ra elérte a 462 millimétert. Szabó Péter éghajlatkutató térképei szerint a talaj felső 10-20 centiméteres rétegében az Alföldön a 2026-os adatok a legrosszabbak az aszály szempontjából – a katasztrofális 2022-t is beleértve.
A 90 napos (február–áprilisi) csapadékösszeg délnyugati tájainkat leszámítva 30 és 75 mm között alakul az országban, ami nagyon kevés: a korábbi (1961–1990-es) harmincéves átlag szerint csak áprilisban 40–60 mm kellett volna, hogy hulljon. Márciusban is csak a hónap utolsó napjaiban tapasztalhattunk esőt.
Tűzoltók és Vágatlan május
A szárazság következményei már látszanak. Május 9-én több hektárnyi erdő aljnövényzete gyulladt ki Kecskemét külterületén és Pilis határában. A Talfája tanya közelében égő tűzhöz több környező településről riasztottak tűzoltóegységeket, kiérkezett a Bács-Kiskun megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is. Pilis település határában, a Csokonai utcánál az első becslések szerint egy öthektáros területen keletkezett tűz. Az erdő aljnövényzete gyulladt meg, ezen kívül szalmabálák és felhalmozott fatuskók is égtek. Több környező település hivatásos tűzoltói önkéntesekkel kiegészülve oltották a lángokat, illetve védték a közeli lakóházat.
Gajdos László (Tisza Párt), leendő élő környezetért felelős miniszter Vágatlan májust hirdetett. A felhívás szerint a csatlakozók erre a hónapra a garázsban hagyják a fűnyírójukat, hogy a növényzet meg tudja őrizni a minimális hajnali párát a föld közelében, és ne száradjon, égjen ki minden. Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész eközben azzal figyelmeztetett: ha a tendencia folytatódik, klimatikus vészhelyzet lesz a nyáron.
Európai kitekintés: nem magyar sajátosság
A rendkívüli szárazság nem magyar sajátosság: az év kezdetétől április végéig az európai csapadéktérkép szerint bár a Földközi-tenger medencéje eddig jól járt az esőkkel, Magyarország és a Kárpát-medencétől északra szinte mindenki rosszabbul. A HungaroMet adatai szerint az összes hónapot figyelembe véve az idei április volt a 12. legszárazabb hónap 1901 óta.
Mit tehet a kormány?
A Tisza-kormány előtt álló kihívás óriási. Gajdos László Vágatlan május kezdeményezése szimbolikus lépés, de a szakértők szerint strukturális változásokra van szükség. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló aszályok kezelésére vízmegtartó beruházások, öntözésfejlesztés és a talajvédelem erősítése lenne szükséges. A kérdés, hogy a kormány képes lesz-e ezeket a reformokat keresztülvinni a NER öröksége – a kimerült költségvetés és a szétzilált intézményrendszer – ellenére.
Az elkövetkező hetek kulcsfontosságúak lesznek: ha a májusi zivatarok – amelyekre a HungaroMet már elsőfokú riasztást adott ki – nem hoznak elegendő csapadékot, a nyári aszályhelyzet súlyosbodhat. A tét nem kisebb, mint a mezőgazdasági termelés, az ivóvízellátás és az ország ökológiai egyensúlya.