„Újdonságot is tudok neki mondani”

Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában adott interjút – első alkalommal a választás óta. A beszélgetés egyik központi témája Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsa volt. A kormányfő elmondta: már a kampányban is többször elhangzott, hogy „azok a bábok nem maradhatnak, akik végignézték a magyar jogállam leépítését, a szerencsétlen, magárahagyott gyerekek tönkretételét, az ország kirablását”.

Sulyokkal többször egyeztetett személyesen, és eleinte úgy tűnt, az államfő nyitott a távozásra – még azt is megkérdezte, melyik miniszternek kell szólnia, ha úgy dönt. Végül azonban nem mondott le. Magyar most újabb négyszemközti találkozót tervez. „Lehet, hogy újdonságot is tudok neki mondani, és remélem, meg tudunk állapodni. Ha nem, akkor annak megfelelően fogunk eljárni rövidesen, vagyis jogszabályt fognak hozni ehhez” – fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfő szerint az elmozdítási folyamat nem állt meg, csupán nem látható, jogszabály-előkészítési szakaszban van. A Tisza Párt alaptörvény-módosítással távolítaná el Sulyokot, ha az nem mond le önként. Ez a lépés azonban éles alkotmányjogi vitát váltott ki.

Sulyok Tamás: „Nem mondhatok le, ha a miniszterelnök parancsba adja”

Sulyok Tamás a svájci Weltwoche hetilapnak adott interjújában részletesen kifejtette álláspontját. Az államfő szerint a vele szemben megfogalmazott kifogások kizárólag politikai természetűek. „A magyar alkotmányos hagyományokban teljesen egyedi, hogy a magyar miniszterelnök lemondásra szólítja fel a magyar köztársasági elnököt” – mondta.

Sulyok szerint a kialakult helyzet túlmutat személyén, és már az alkotmányos rendszer működését érinti. „Kizárólag politikai megfontolások alapján szeretnék átírni a jelenlegi magyar alkotmányos rendet. Ez már nemcsak az alkotmányos rendre, hanem az egész demokrácia rendjére veszélyt jelent, mert fenyegetéseken sem a demokrácia, sem a jogállam nem alapulhat” – húzta alá.

Az államfő a lemondás kérdésében is határozottan fogalmazott: „Egy esetben a magyar köztársasági elnök biztosan nem mondhat le: ha a magyar miniszterelnök ezt parancsba adja neki. Mert akkor a magyar alkotmányos rend fenntartása az, ami kényszerítő jelleggel megköveteli a köztársasági elnök hivatalban maradását.”

A Fidesz és a tüntetés

A Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett. Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakciójának vezetője úgy fogalmazott: „egy köztársasági elnököt hivatalából erőszakkal eltávolítani diktatúrában szokás”.

Vasárnap a Sándor-palota előtt tüntettek Sulyok Tamás mellett, de a Fidesz mozgósítása elmaradt a várttól. Magyar Péter szerint a választói felhatalmazásuk jóval nagyobb, mint „az az ötszáz ember, akiket a Fidesz és a Mi Hazánk a Sándor-palota elé összehívott”.

Korrupcióellenes csomag és Integritás Hatóság

Az interjúban Magyar Péter beszélt a kedd este benyújtott, ötven oldalas törvénycsomagról is, amely az uniós források hazahozatalához szükséges korrupcióellenes intézkedéseket tartalmazza. „Három hét alatt sikerült politikai megállapodást elérni arról, hogy 6000 milliárd forint érkezhet Magyarországra az ősszel” – mondta.

A csomag részeként az Integritás Hatóság (IH) jelentős hatáskörbővítést kap. A jövőben vizsgálhatja a képviselők és családtagjaik vagyonnyilatkozatát, kezdeményezheti a lezárt nyomozások folytatását, sőt bírósági úton is kikényszerítheti az állami vezetők elmozdítását. Aki hamis vagyonnyilatkozatot tesz, akár két év szabadságvesztéssel is büntethető.

Magyar Péter üzent Biró Ferencnek, az IH jelenlegi elnökének is: „Ha vannak ilyen dossziéi, forduljon az ügyészséghez és a nyomozóhatósághoz.” A kormányfő szavaiból egyértelműen kiderült, hogy Biróval nem számol a megerősített hatóság élén.

A törvénycsomag rendelkezik a közvagyonkezelő alapítványok (KEKVÁK) sorsáról is. A nem egyetemfenntartó alapítványok (például az MCC) vagyona már idén augusztus 31-ig visszakerül az államhoz, az egyetemi alapítványok pedig 2027 augusztus 31-ig kapnak haladékot.

Mi következik?

A miniszterelnök egyelőre nem nevezett meg jelöltet Sulyok Tamás helyére. „Az is kérdés, hogy milyen típusú elnökválasztás lesz. Nyilván nem árulok el nagy titkot, hogy mi az embereket szeretnénk bevonni ebbe a folyamatba” – mondta Magyar.

A következő napokban kiderül: sikerül-e a négyszemközti egyeztetés, vagy a Tisza-kormány valóban az alaptörvény módosításával kísérli meg az államfő eltávolítását. Az alkotmányjogi vita mindenesetre már most megosztja a közvéleményt: míg a kormánypárti szavazók többsége támogatja Sulyok távozását, a jogállami garanciák és a személyre szabott jogalkotás tilalma komoly aggályokat vet fel.