„Ne csupán elszenvedői” – új korszak a gyermekek bevonásában?

Lannert Judit (Tisza Párt, oktatási és gyermekügyi miniszter) gyereknap alkalmából jelentette be a Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoport létrehozását az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban. A miniszter a Facebookon azt írta: „Hiszek abban, hogy a gyerekekről és a fiatalokról nem lehet úgy döntéseket hozni, hogy közben nem hallgatjuk meg őket. Nemcsak véleményük van az őket érintő kérdésekről, hanem értékes tapasztalatuk, tudásuk és sokszor egészen új nézőpontjuk is.”

A kezdeményezés célja, hogy a fiatalok „ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek, hanem valódi partnerei azok alakításának”. Lannert szerint a csoport egy részvételi fórum lesz, ahol a gyerekek és fiatalok rendszeresen elmondhatják véleményüket az oktatásról, a gyermekeket érintő ügyekről és a jövőjükről szóló kérdésekről.

A konkrét forma kialakításáról szóló közös gondolkodást már elkezdték diákokkal, és a következő három hónapban tisztázódnak a részletek. Lannert hangsúlyozta: „Ilyen kezdeményezés még nem volt a magyar oktatásirányításban. Éppen ezért nem szeretnénk elsietni. A részletek itt különösen fontosak. Nem egy újabb formális egyeztető fórumot szeretnénk létrehozni, hanem egy olyan közösséget, amelyben a fiatalok véleménye valóban megjelenik, és valódi súlya van.”

A NER öröksége és a Tisza-kormány válasza

A bejelentés illeszkedik a Tisza-kormány oktatási reformjainak sorába, amely a szakmai párbeszédre és a társadalmi felzárkóztatásra épít. Lannert korábban már bejelentette a kirúgott tanárok rehabilitációját, a sztrájkjog helyreállítását, és a Klebelsberg Központ felülvizsgálatát. A részvételi csoport létrehozása újabb lépés a NER centralizált, felülről irányított döntéshozatalának lebontásában.

A Fidesz-kormány alatt a gyermekek és fiatalok véleménye szinte teljesen kimaradt az oktatáspolitikai döntésekből. A Nemzeti Alaptanterv módosításait, a tankönyvpiac átszervezését és a pedagógusokkal szembeni szigorításokat a minisztérium belső körökben hozta meg, külső szakmai vagy érintetti véleményezés nélkül. A gyermekvédelmi botrányok – például a Budapesti Javítóintézetben történt szexuális visszaélések – pedig rávilágítottak arra, hogy a rendszer nemcsak a gyerekek meghallgatását, hanem alapvető védelmüket sem biztosította.

Valódi hatalom vagy újabb konzultációs testület?

A kérdés azonban az, hogy a kezdeményezés valódi hatalmat ad-e a fiataloknak, vagy csak egy újabb konzultációs testület marad. Lannert szavai szerint a cél az utóbbi elkerülése: „Nem egy újabb formális egyeztető fórumot szeretnénk létrehozni, hanem egy olyan közösséget, amelyben a fiatalok véleménye valóban megjelenik, és valódi súlya van.”

A részletek még formálódnak. A miniszter szerint a következő hónapokban szakmai szervezetek tanácsát is kikérik annak érdekében, hogy a csoport hitelesen képviselje a gyerekek és fiatalok sokszínűségét. A siker kulcsa az lesz, hogy a csoport javaslatai beépülnek-e a tényleges döntéshozatalba, vagy csak egy újabb „meghallgatás” marad, amelyet a minisztérium figyelmen kívül hagyhat.

Mit várhatunk a következő hónapokban?

A Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoport létrehozása ígéretes lépés, de a valódi változás akkor következik be, ha a fiatalok véleménye ténylegesen befolyásolja az oktatáspolitikát. A Tisza-kormány eddigi lépései – a tanárok rehabilitációja, a sztrájkjog helyreállítása, a tankönyvszerződések felülvizsgálata – azt mutatják, hogy a szakmai párbeszéd és az átláthatóság irányába mozdulnak el. A részvételi csoport lehet az első olyan intézmény, amely a gyerekeket és fiatalokat is bevonja ebbe a folyamatba.

A következő hónapokban derül ki, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoport valóban méltó lesz-e a gyerekek és fiatalok bizalmára. Lannert szavai szerint: „Sok munkánk lesz még vele, de azt remélem, hogy egy olyan intézményt tudunk közösen felépíteni, amely méltó a gyerekek és fiatalok bizalmára.”