A találkozó, ami eloszlatott egy rémhírt
Szerda délután Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter (Tisza Párt) egy olyan találkozón vett részt, amelyet Rubovszky Rita, a katolikus püspöki konferencia oktatásügyi főtanácsadója szervezett. A megbeszélésen az egyházi iskolafenntartók vezető képviselői – a katolikus, református, evangélikus, baptista és zsidó egyházak delegáltjai – vettek részt. Lannert a Facebookon számolt be az eseményről, hangsúlyozva, hogy a találkozó a minisztérium stratégiai egyeztetéssorozatának része volt.
A találkozó központi témája az volt, hogyan lehet a köznevelési rendszert úgy fejleszteni, hogy az ne széttartson, hanem közös célok mentén erősödjön. „A résztvevők egyetértettek az adatvezérelt, gyermekközpontú és partnerközpontú oktatás, a hátrányos helyzetű és SNI tanulók támogatásának fontosságában” – írta Lannert. Szóba került a hittanoktatás, a demográfiai csökkenés kezelése, a pedagógusértékelés, a szakképzés jövője és a tanulói részvétel erősítése is.
A politikai vihar, ami kiváltotta a találkozót
A megbeszélés azonban nem csupán szakmai kérdésekről szólt. Lannert korábbi nyilatkozata – miszerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok az elit elkülönülését szolgálják – aggodalmat keltett az egyházi vezetőkben. A miniszter ezért külön is egyeztetett Rubovszky Ritával, hogy tisztázzák a „sajtóban megjelent félreértelmezéseket”. „Közös érdekünk, hogy eloszlassunk minden olyan feltételezést, hogy az egyházi fenntartású iskolákat vagy a 6 és 8 osztályos iskolákat bárki meg akarná szüntetni” – fogalmazott Lannert.
A feszültség gyökere Lannert egy korábbi, a Telexnek adott interjújában keresendő, ahol azt mondta: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak annyi az értelme, hogy az elit kiszelektálja magát. Erre Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, frakcióvezető) „kommunizmust” emlegetve támadta a minisztert. Lannert külön is reagált: szerinte szó sem volt egyeztetés nélküli megszüntetésről.
Szakmai egyeztetés vagy politikai tűzoltás?
Az egyházi oktatási fórum tagjai felvetették, hogy a fenntartótípusok szerinti gondolkodás helyett inkább probléma- és értékközpontú térképet kellene készíteni az intézményekről, és a fejlesztéseket helyi sajátosságokra építve, széles szakmai együttműködésben kellene tervezni. A minisztérium részéről ehhez hozzátették: mindennek a méltányosság szempontjait figyelembe véve kell történnie.
A találkozó azt követően jött létre, hogy Lannert korábbi kijelentései – és az azokra adott fideszes reakciók – feszültséget szültek. Lannert szerint a párbeszéd folytatódik, és a közös munka célja, hogy a különböző fenntartói tapasztalatok és jógyakorlatok valóban beépüljenek a hosszú távú oktatási stratégiába.
A Rubovszky-faktor
Rubovszky Rita neve nem véletlenül került elő. Április közepén a Telex számolt be arról, hogy a Tisza-kormány oktatási minisztere Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehet. Ezt a későbbi napokban nem cáfolta maga a párt sem, csupán Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) árnyalta annyival az információt, hogy több jelölt is van a posztra. Rubovszky lehetséges jelölését sokan támogatták, de egyes közszereplők részéről az egyházi kötődése kritikát váltott ki. A Tisza Párt végül Lannert Judit oktatáskutatót jelölte a pozícióra. Rubovszky azóta a katolikus püspöki konferencia oktatásügyi főtanácsadója lett.
Következtetés
A találkozó egyértelműen a Tisza-kormány oktatási reformjának egyik első komoly próbája volt. Lannert Juditnak sikerült eloszlatnia a megszüntetési rémhíreket, és megnyitnia a párbeszédet az egyházi iskolafenntartókkal. A kérdés továbbra is az: vajon a szakmai egyeztetések mögött valódi reform szándéka áll, vagy csak a politikai viharok csillapítása? A következő hetekben kiderül, hogy a közös célok mentén való erősödés valódi tartalmi változásokat hoz-e, vagy csak a NER-ből örökölt centralizált döntéshozatal újracsomagolása zajlik.