A döntés pillanata

Szerda délelőtt tíz óra, a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalóterme zsúfolásig megtelt. A sajtópáholyban szinte a teljes magyar média képviseltette magát, a vádlottak padján pedig ott ült a három férfi: Sz. Lajos (a rapper Curtis bátyja), L. István (az újpesti alvilág ismert alakja) és H. László (a felbujtással gyanúsított üzletember). Mellettük a családtagok és barátok – köztük Curtis és párja – izgatottan várták a másodfokú döntést.

Amikor a bíróság szóvivője felolvasta a határozatot – „a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi, és új eljárást rendel el” –, a teremben kitört az öröm. A vádlottak hangosan felkiáltottak, többen sírva fakadtak. Curtis, aki a tárgyalás előtt még bizonytalan volt, a döntés után láthatóan megkönnyebbült. „Nem volt egyszerű az időszak Attinak” – mondta korábban a rapper párja, Barnai Judit egy interjúban, utalva a bátyja körüli bizonytalanságra.

Miért kellett új eljárás?

A bíróság indoklása szerint a Fővárosi Törvényszék 2025 áprilisában hozott elsőfokú ítélete súlyos eljárásjogi hibában szenvedett. A törvényszék ugyanis nem értékelte a bizonyítékokat egymással összefüggésben, teljes körűen és együttesen – ez a hiba pedig megakadályozta az ítélet érdemi felülvizsgálatát. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a védelem által felhozott ellentmondásokat, és a bizonyítékok mérlegelése is hiányos volt.

A szakértők szerint a döntés nem jelenti azt, hogy a vádlottak ártatlanok, csupán azt, hogy az elsőfokú eljárás nem felelt meg a jogállami követelményeknek. „A bíróságoknak nemcsak igazságot kell szolgáltatniuk, hanem láthatóan is igazságosnak kell lenniük” – mondta egy neve elhallgatását kérő jogász. „Ha az eljárás során elmarad a bizonyítékok együttes értékelése, az ítélet jogi értelemben érvénytelen.”

A Katzenbach-ügy háttere

Az ügy hátterében a 2000-es évek egyik legnagyobb gazdasági botránya, az Eclipse-ügy áll. Katzenbach Imre, az MTK egykori labdarúgója 2007-ben névlegesen elvállalta egy cég vezetését, amely valótlan tartalmú számlákat állított ki az akkoriban több tízmilliárdos informatikai megbízásokat elnyerő Eclipse Zrt.-nek. Katzenbach feladata az volt, hogy a valótlanul kiállított számlák ellenértékét készpénzben felvegye, és az összeget visszajuttassa a cég két vezetőjének.

2009 áprilisában azonban Katzenbach egy külvárosi OTP-fiókban felvett 500 millió forintot, és a pénzzel külföldre szökött. A cégvezetők – akik közül az egyik már korábban elhunyt, a másik pedig a vádiratban szereplő felbujtó, H. László – tudomást szereztek a hollétéről, és hazahozatták. Katzenbach ekkor komppal Olaszországba utazott, ahonnan H. Attila és egy másik érintett autóval hozták haza – a volt MTK-s focista kislányát is magukkal vitték az útra, hogy nyomást gyakoroljanak rá.

A focista folyamatos rettegésben élt, amit az utólag előkerült levelei is bizonyítanak: halála előtt nem sokkal arról írt, hogy életveszélyesen megfenyegették, és megüzenték neki, hogy a gyermeke apa nélkül fog felnőni.

A gyilkosság

A vád szerint a két cégvezető elhatározta, hogy megöletik Katzenbachot. 2009 szeptemberében megbízták emberüket, az 51 éves H. Attilát, hogy ölje meg őt. H. Attila a megbízást elfogadta, de a tényleges végrehajtásra ő is megbízást adott: egy régi barátját, Sz. Lajost (Curtis bátyját) kérte fel, aki maga mellé vett egy másik végrehajtót, L. Istvánt.

2009. szeptember 28-án H. Attila a benne bízó, gyanútlan Katzenbachot autóval Baranyajenő térségébe, egy általa előre kiásatott gödör közelébe vitte. Az autóból kiszálló Katzenbachot az ott várakozó két férfi rögtön megtámadta, miközben H. Attila elhajtott a helyszínről. A focistát halálra verték, majd a holttestét eltemették. A rendőrség 2020 októberében találta meg a földi maradványokat.

Az eljárás menete

A gyilkosság után több mint tíz évvel, 2021 májusában vette őrizetbe a rendőrség a feltételezett elkövetőket. Az elsőfokú tárgyalás évekig húzódott, végül 2025 áprilisában a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a három vádlottat. A másodfokú eljárás során azonban kiderült, hogy az elsőfokú ítélet eljárásjogi hibák miatt nem állja meg a helyét.

Az ügy egyik vádlottja, H. Attila már korábban beismerő vallomást tett, és nyolc év börtönbüntetést kapott. A másik két vádlott – Sz. Lajos és L. István – tagadta a bűnösségét. A felbujtóként megnevezett H. Lászlót az Eclipse-ügyben végül felmentették, de a Katzenbach-gyilkosságban továbbra is vádlott.

Mit jelent a döntés?

A másodfokú döntés nem jelenti a vádlottak szabadulását: az ítélőtábla fenntartotta a letartóztatásukat, így egyelőre börtönben maradnak. Az új eljárás várhatóan hónapokig, akár évekig is eltarthat. A szakértők szerint a másodfokú döntés rávilágít a magyar igazságszolgáltatás egyik gyenge pontjára: az elsőfokú bíróságok gyakran nem fordítanak kellő figyelmet az eljárásjogi szabályok betartására.

„A Katzenbach-ügy azt mutatja, hogy a jogállamiság nem csak a nagy politikai ügyekben fontos” – mondta egy büntetőjogász. „A hétköznapi bűnügyekben is elengedhetetlen, hogy a bíróságok betartsák a törvényes eljárás szabályait. Ha ez elmarad, az ítéletek érvénytelenek, és az áldozatok hozzátartozói évekig várhatnak az igazságszolgáltatásra.”

Curtis és családja számára a döntés egyelőre megkönnyebbülést hozott, de az ügy még korántsem ért véget. Az új eljárás során újra meg kell vizsgálni a bizonyítékokat, és újra meg kell hallgatni a tanúkat. A kérdés továbbra is nyitott: ki és miért ölte meg Katzenbach Imrét?