A bankár, aki államtitkár volt – és miért hagyta el az Orbán-kormányt
Kármán András (Tisza Párt, leendő pénzügyminiszter) nem új szereplő a magyar közéletben, de pályafutása jól mutatja az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának belső feszültségeit. 1997-től a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, majd 2010–2011-ben a második Orbán-kormányban államtitkár volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol az adó- és pénzügyi szabályozásért felelt.
Az Orbán-kormánnyal való szakítása azonban már korán megtörtént. Korábbi sajtóhírek szerint a bankadó miatt veszhetett össze a kormánnyal 2011-ben, emiatt kellett távoznia államtitkári posztjáról. Kármán nem értett egyet Matolcsy György nevéhez köthető unortodox gazdaságpolitikájával sem – az a gazdaságpolitikai modell, amely az állami beavatkozást és a szektorális különadókat helyezte előtérbe.
Ezt követően Kármán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja lett, majd 2017-től az Erste Lakástakarékpénztár vezetője. A nemzetközi pénzpiacokon szerzett tapasztalatai és kapcsolatai formálhatják az új költségvetési politikát – ez azonban nem minden szereplőt nyugtat meg.
Euró, költségvetési szigor és a piacpárti fordulat
Kármán már a választási győzelmet követően tárgyalt Varga Mihállyal (Magyar Nemzeti Bank elnöke), és megállapodtak: Magyarország 2030-as évek elejére bevezeti az eurót. Ez a lépés nem csupán szimbolikus – szűkebb költségvetési mozgásteret jelent, és a közös valutához szükséges kritériumok érdekében világos, szigorú fiskális politika várható.
A hitelminősítők és befektetők megelőlegezett bizalommal fogadják a fordulatot. Az euró bevezetésének szándéka fontos üzenettel bír: a Tisza-kormány a nemzetközi pénzpiacok felé azt jelzi, hogy a gazdaságpolitika visszatér a szabályozottabb, piacpárti modellhez. Ez azonban nem minden szereplőt nyugtat meg.
Az aggodalmak: neoliberalizmus és szociális kérdések
Kármán András piacpárti nézetei miatt aggodalmakat keltett – hasonlóan Kapitány István (leendő gazdaságfejlesztési- és energiaminiszter) személyéhez. Egyesek attól tartanak, hogy a Tisza-kormány visszatér a neoliberális gazdaságpolitikához, és felszámolja az állami árszabályozásokat, valamint a családtámogatási rendszert.
Kármán már tavaly ősszel üzent a nemzetközi piacoknak. A Corvinus Egyetemen tartott előadásában nyíltan kritizálta az adórendszer bonyolultságát, a szektorális különadókat – köztük a bankadót –, és az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére azt állította, hogy az adórendszer torz ösztönzőkkel terhelt. Ez különösen érdekes, mivel akkor még az Erste egyik magas beosztású tagja volt – olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után.
Az aggodalmat fokozza, hogy Kármán nem zárta ki az adóreform lehetőségét. Valószínűsíthető, hogy egy esetleges adóreform során a társaságiadó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlnának. Kármán azonban kikérte magának azt a feltételezést, hogy ő "külföldi bank fizetett embere" lenne.
Az árszabályozás kérdése
Az aggodalmak ellenére Kármán már jelezte: a védett üzemanyagárakat és az árréskorlátozásokat fenntartják, amíg a piaci árakhoz az infláció meglódulása nélkül vissza lehet térni. Ez azt mutatja, hogy a Tisza-kormány nem tervez radikális szociális visszavonulást – vagy legalábbis nem azonnal.
A tervek szerint Kármán és Varga Mihály rendszeres találkozókkal erősítik majd a szakmai együttműködést. Ez fontos: a kormány által meghatározott fiskális és a független MNB által irányított monetáris politika szinkronban mozoghat, ami a gazdaságpolitika koherenciájához szükséges.
Orbán kritikája és a politikai kontextus
Orbán Viktor is elmondta véleményét Kármánról, miután az Indexen kiszivárgott a Tiszának készült megszorítócsomag. A volt miniszterelnök Facebookon közzétett videójában hangsúlyozta: "egy bankár, az Ersténél dolgozik", és hozzátette: "nekem is volt államtitkárom. Egy-másfél év után tettem ki. Egy okos ember, ismeri a számokat, emberek közé nem szabad engedni".
Ez a kritika érdekes: Orbán nem a piacpárti gazdaságpolitikát támadja (amit ő maga is képviselt korábban), hanem azt, hogy Kármán "emberek közé nem szabad engedni" – vagyis nem alkalmas a politikai kommunikációra vagy a szociális kérdések kezelésére. Ez arra utal, hogy az Orbán-kormány végül is szociálpolitikai alapon építette fel támogatottságát, és ezt a modellt Kármán nem képviseli.
Mit jelent ez a magyar gazdaságpolitikára?
Kármán András kinevezése azt jelzi, hogy a Tisza-kormány valóban piacpárti gazdaságpolitikai fordulatot tervez. Az euró bevezetésének szándéka, a nemzetközi pénzpiacok felé küldött jelzések, és Kármán bankári múltja mind ezt mutatják. Az azonban még nyitott kérdés, hogy ez a fordulat mennyire lesz radikális, és hogy a szociális kérdések (árszabályozás, családtámogatás) hogyan maradnak meg az új rendszerben.
A következő hónapok megmutatják, hogy Kármán képes-e a piacpárti gazdaságpolitikát szociálisan elfogadható formában kommunikálni – vagy Orbán kritikája jogos lesz.