A rendelet, ami megállíthatja az ellátási lánc szakadását
Csütörtök este megjelent a Magyar Közlöny második száma, benne egyetlen jogszabállyal. Kapitány István (Tisza Párt, gazdasági és energetikai miniszter) rendelete 150 millió liter 95-ös benzin és 425 millió liter gázolaj azonnali felszabadításáról rendelkezik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) biztonsági készletéből. A döntés nem váratlan, de a mérete mindenképpen figyelemre méltó: a felszabadított mennyiség 70 napnyi importnak felel meg.
A rendelet értelmében a felszabadított készlet kizárólag védett áron értékesíthető. A benzin literjét a viszonteladók legfeljebb 286 forintért, a gázolajat pedig 315 forintért vásárolhatják meg a készletező szövetség tagjaitól. A tagi hozzájárulás nélküli nettó ár benzinnél 270,25 forint, gázolajnál 300,48 forint. A szövetség tagjainak haladéktalanul meg kell kezdeniük a felszabadított készletek visszapótlását, amelyre 2027. június 30-ig kaptak határidőt.
A NER öröksége: kiürült kassza, kiürült tartalék
Az intézkedés hátterében az előző, Orbán-kormány által hátrahagyott gazdasági helyzet áll. A stratégiai tartalék nagy részét már március végére felélte az ország, amikor az akkori kormány 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a biztonsági készletből. Ez a lépés része volt annak a szisztematikus kasszaürítésnek, amelyet az Orbán-kormány a választások előtt hajtott végre: az első három hónapban 3420,4 milliárd forintos hiányt halmoztak fel, ami az éves hiánycél 81 százaléka.
Az MSZKSZ legfrissebb, május 11-i adatai szerint a visszapótlás ugyan megkezdődött, de rendkívül lassan halad. Április 29-én még 150 millió liter benzin volt a készletben, május 11-re ez 152 millió literre nőtt – két hét alatt mindössze 2 millió literes emelkedés. Gázolajból valamivel jobb a helyzet: 386 millió literről 422,3 millió literre nőtt a készlet ugyanezen időszak alatt.
A védett ár csapdája
A mostani rendelet folytatja az Orbán-kormány által bevezetett védett áras rendszert, amely a nettó árakat rögzíti. A konstrukció lényege, hogy a nagykereskedők és a kiskereskedők is 35-35 forintos literenkénti nyereséget realizálhatnak. A védett ár csak a magyar rendszámú járművekre és a kölcsönösségi alapon kijelölt országok külföldi autóira vonatkozik, kannába pedig senki sem tankolhat ilyen áron.
A rendszer azonban komoly kockázatokat hordoz. A benzinkutak szövetsége korábban már bezárásokkal fenyegetőzött, miután az állam nem teljesítette a veszteségeik kompenzációjára tett ígéreteit. A védett árak fenntartása ugyanis a kiskereskedők számára is veszteséget okozhat, ha a beszerzési árak a nemzetközi piacokon meghaladják a hatósági árat.
Mit tehet a Tisza-kormány?
A Tisza-kormány számára ez az első komolyabb gazdasági kihívás az energetikai szektorban. A kérdés az, hogy a lassú visszapótlás és a folyamatos fogyasztás mellett meddig lesz elegendő a stratégiai tartalék, és milyen áron lehet majd pótolni a kivett mennyiséget a nemzetközi piacokon.
A kormány egyelőre a védett árak fenntartása mellett döntött, ami rövid távon védi a lakosságot az ársokktól, de hosszú távon fenntarthatatlan lehet. A szakértők szerint a megoldás a piaci árakhoz való fokozatos visszatérés lehet, kombinálva a leginkább rászorulók célzott támogatásával. Ez azonban politikai kockázatokat is hordoz, hiszen a védett árak népszerű intézkedésnek számítanak.
A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e kilábalni a NER által hátrahagyott gazdasági csapdából, vagy a védett árak fenntartása csak tovább mélyíti a problémákat. Az biztos, hogy a stratégiai tartalékok feltöltése és az ellátás biztonsága az egyik legfontosabb feladat lesz az elkövetkező hónapokban.