A veszteséges cég és az eltűnt tőke
A HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. története egy ambiciózus terv és egy szisztematikus kudarc története. A céget még 2020-ban hozta létre Palkovics László, az akkori innovációs és technológiai miniszter azzal a céllal, hogy a debreceni autóipari központtal párhuzamosan a motorsportoknak is fellegvára legyen Magyarország. Az elképzelés nem volt alaptalan: a magyar motorsport nemzetközi szinten is elismert, és az autóipar a magyar gazdaság egyik pillére.
Csakhogy a HUMDA valódi feladata sokkal szétszórtabbá vált. A céget az elektromos járművek vásárlását ösztönző pályázatok lebonyolításában is bevonták, majd a nemzeti hidrogénstratégia elemei is hozzájárultak. A bedőlt hajdúnánási MotoGP-projekt szintén a HUMDA-hoz kötődött. Közben azonban a cég évek óta súlyosan veszteséges maradt.
Egy évvel ezelőtti mérlegbeszámolójában már látszottak a súlyos problémák: az 50 milliárd forintos eszközállományú cég saját tőkéje gyakorlatilag elillant. A 2022-es év már kétmilliárdos veszteséggel zárult. Amikor az Orbán-kormány 2021-ben bevezetett egy új egyetemi modellváltást, a HUMDA-t a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alá helyezték, és Palkovics a vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnöke lett.
A KEKVA-rendszer és az egyetemi modellváltás
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszere az Orbán-kormány 2021-es reformjának központi eleme volt. Az állami egyetemek nagy többsége ekkor kapta meg az új működési modellt, amely gyakorlatilag a kormányzat közvetlenebb kontrolljába helyezte őket. Az egyetemek fenntartói jogait olyan kuratóriumokra bízták, amelyeket a Fidesz kádereivel töltöttek fel.
A rendszer logikája egyszerűnek tűnt: az egyetemek autonómiáját egy alapítványi szerkezet alatt tartják, amely a kormányzat által kijelölt kuratóriumok irányítása alatt működik. Ez azonban gyakorlatban azt jelentette, hogy az egyetemek fenntartása politikai érdekekhez kötődött, és a finanszírozási döntések nem szakpolitikai, hanem politikai logika szerint születtek.
A HUMDA esete azt mutatja, hogy ez a rendszer nem működik. Az 50 milliárd forintos vagyonnal rendelkező cég, amely egy egyetemi alapítvány alatt működik, évek óta veszteséges, és senki nem volt képes vagy hajlandó megállítani a vérzivatart. A politikai kuratórium nem tudta vagy nem akarta megoldani a problémákat, és az egyetem sem volt független ahhoz, hogy saját döntéseket hozzon.
Palkovics és a szétszakadás
A helyzet 2024 októberében fordulóponthoz ért. Az Európai Unió jogállamisági vizsgálatán fennakadt döntés nyomán – amely a modellváltó egyetemek Erasmus-programból való kizárásához vezetett – Palkovicsnak és más kormányzat-közeli szereplőknek el kellett hagyniuk a kuratóriumokat.
Ez azonban nem azt jelentette, hogy a problémák megoldódtak volna. Palkovics, aki a HUMDA-t és a Széchenyi István Egyetemet is a saját politikai projektjének tekintette, nem hagyott fel az ellenőrzéssel. Helyette a számára fontos elemeket kivette az egyetemi kekvából: a zalaegerszegi járműipari tesztpályához, a ZalaZone-hoz kapcsolódó vagyonelemeket az Orbán-kormány segítségével egy új, saját kekvába, a ZalaZone Alapítványba helyezte át.
Ez utóbbi körül szintén nagyjából 70 milliárd forint vagyonról van szó – tehát egy másik, szintén állami vagy legalábbis annak pénzügyi támogatásával felhalmozódott vagyonról, amely most egy új alapítványi szerkezet alatt működik. A kérdés nyitott marad: a Tisza-kormánynak mit fog lépni ezzel kapcsolatban?
A HUMDA leányvállalata és a felszámolás
A HUMDA két leányvállalata közül az egyik, a HUMDA pro Kft. már most elérte az anyavállalat fizetésképtelensége. Ez a cég profitorientált üzleti tevékenységet végzett az autó-motorsport hazai és nemzetközi piac szereplőinek bevonásával – de nyilván nem sikerült profitot termelnie. A HUMDA pro felszámolása is megkezdődött.
A másik leányvállalat, a HUMDA Lab Kft., amely a hazai autó-motorsport és mobilitási szereplőknek a hatékony együttműködését szolgálná a Széchenyi István Egyetemmel, egyelőre tartja magát. De az anyavállalat összeomlása alatt ez is veszélyben van.
A rendszer kérdésessége és a Tisza-kormány előtt álló feladat
A HUMDA-csőd azt mutatja, hogy a jó politikai kapcsolatok ellenére sem sikerült megvédeni a modellváltó egyetemet a felsőbb kormányzati érdekektől. Több tízmilliárd forint sorsa válhat bizonytalanná, és felmerül a kérdés: ha ez így marad, a teljes szabályozást át kell gondolni a magyarországi felsőoktatásban.
A KEKVA-rendszer alapvetően azzal a feltételezéssel működik, hogy a politikai kuratóriumok képesek és hajlandók az egyetemek érdekeit képviselni. A HUMDA esete azt mutatja, hogy ez nem igaz. A politikai kuratóriumok a politikai érdekeket képviselik, és amikor ezek ütköznek az egyetemek érdekaivel, az egyetemek veszítenek.
A Tisza-kormánynak döntenie kell arról, hogy mit tesz a KEKVA-rendszerrel. Visszaadja-e az egyetemeknek az autonómiájukat? Vagy megpróbálja reformálni a rendszert úgy, hogy a kuratóriumok valóban az egyetemek érdekeit képviseljék? És mit tesz az olyan szétszakadt vagyonelemekkel, mint a ZalaZone Alapítvány?
Ezek nem könnyű kérdések, de a HUMDA-csőd azt mutatja, hogy a jelenlegi rendszer nem működik. Az egyetemek finanszírozása és irányítása nem lehet politikai játszma, és az egyetemi vagyon nem lehet politikai szereplők saját projektjeinek finanszírozási forrása. A Tisza-kormánynak lehetősége van arra, hogy ezt a rendszert megváltoztassa – és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt meg is kellene tennie.