Trump ultimátuma és a fenyegetés logikája
Donald Trump vasárnap közösségi oldalán bejelentette, hogy az Egyesült Államok hétfőn folytatja a béketárgyalásokat Iránnal Pakisztánban. Az elnök szerint az USA "nagyon tisztességes és logikus megállapodást" kínál, de ha Irán nem fogadja el, "minden egyes erőművet és hidat romba dönt" az országban. Az ultimátum nem csupán retorika: Trump azt állítja, hogy "gyorsan és könnyen fognak megbukni, ha nem fogadják el az ajánlatunkat, akkor megteszem, amit meg kell tenni, amit más elnököknek kellett volna megtenniük az elmúlt 47 évben Iránnal".
A fenyegetés azonban nemzetközi jogi kérdéseket vet fel. A nemzetközi szakemberek korábban figyelmeztették Trumpot, hogy a polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűnnek minősülhetnek az 1949-es Genfi Egyezmények értelmében. Trump azonban továbbra is azt állítja, hogy ez az "iráni gyilkoló gépezet" megszüntetésének szükséges lépése.
A tárgyalások során Trump azt is közölte, hogy az USA "tudtuk nélkül segít" neki azzal, hogy Irán lezárja a szorost: "ők veszítenek napi 500 millió dollárt az átjáró lezárásával". Ez a megjegyzés arra utal, hogy Trump a gazdasági nyomást is fegyverként használja az erőfeszítésekben.
A szoros lezárása és a vádak
Szombaton, amikor két indiai és kínai tulajdonú hajó támadást szenvedett a Hormuzi-szoroson, a forgalom gyakorlatilag leállt. A MarineTraffic hajókövetési adatai szerint éjfél után már egyetlen más hajó sem lépett be vagy hagyta el az öblöt. Irán korábban pénteken bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros újra megnyílt a kereskedelmi hajók előtt, de szombaton megfordította az irányt.
A felek egymást vádolják a tűzszünet megsértésével. Trump azt állítja, hogy Irán támadott egy francia és egy brit teherhajóra, valamint több európai országra. Irán viszont azt állítja, hogy az Egyesült Államok tengeri blokádja sértette meg a tűzszüneti megállapodást, és mindaddig nem nyitja meg a szorost, amíg az USA fel nem oldja az iráni kikötők blokádját.
Az iráni hadsereg szerint a szigorítás addig tart, "amíg az Egyesült Államok fel nem oldja a szoros blokádját, és nem engedik át az iráni hajókat". Ez a pozíció azt mutatja, hogy Irán a szoros lezárását a tárgyalások során nyomásgyakorlási eszközként használja.
A tárgyalások állása és a kritikus kérdések
Az iszlámábádi tárgyalások — évtizedek óta az első közvetlen tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között — a múlt héten megállapodás nélkül zárultak, de úgy tűnik, hogy folyamatban vannak az előkészületek a folytatásra a tűzszünet várható szerdai vége előtt. Az iráni főtárgyaló, Mohammad Baqer Qalibaf szerint az iszlámábádi tárgyalások előrelépést értek el, de "még mindig nagy a távolság közöttünk".
A két legfontosabb vita az atomprogram és a szoros jövőbeli ellenőrzése körül forog. Irán álláspontja az, hogy "a végleges megállapodásnak mindkét fél kölcsönös kötelezettségvállalásán kell alapulnia". Az iráni fél szerint "az úgy nem megy, hogy mi teljesítjük a kötelezettségeinket, a másik fél pedig cserébe semmit sem tesz".
Trump azt állítja, hogy "nagyon jó beszélgetések" zajlottak az iráni partnerekkel, de részleteket egyik fél sem közölt a múlt szombati tárgyalásokról. A pakisztáni közvetítés alatt zajló tárgyalások biztonsági intézkedéseiről azonban érdekes részletek szivárogtak ki: a Serena Hotel közelében szögesdrót tekercseket lehetett látni, és a szálloda képviselője közölte, hogy vasárnap el kell hagyniuk a vendégeknek az épületet egy kormányzati rendezvény miatt. A biztonsági protokollok látszólag nem voltak ugyanolyan szintűek, mint az első forduló előtt, amikor J. D. Vance alelnök vezette az amerikai delegációt.
A globális energiaválság és a gazdasági hatások
A Hormuzi-szoros lezárása jelentős gazdasági hatásokkal jár világszerte. A szoros a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának körülbelül 20 százalékát bonyolítja. Az elmúlt hetekben az olajárak jelentősen megemelkedtek a konfliktus miatt, és a gazdasági károk világszerte érezhetők.
A Reuters szerint a háború, amely már a nyolcadik hetében jár, a történelem legsúlyosabb sokkját okozta a globális energiaellátásban. Az olajárak az elmúlt napokban jelentősen megemelkedtek a szoros tényleges lezárása miatt. Ez az infláció növekedésének veszélyét rejti magában, és az energiaintenzív iparágakra különösen nagy terhet ró.
Perspektíva: a tárgyalások jövője
A tárgyalások folytatódnak, de az alapvető nézetkülönbségek továbbra is mélyek. Trump ultimátuma és Irán blokádja között a szoros lezárása valódi fegyverként működik — mindkét fél számára. Az Egyesült Államok számára a szoros nyitva tartása az energiaellátás biztonsága és az olajárak stabilizálása érdekében kritikus. Irán számára pedig a szoros kontrollja az egyetlen jelentős nyomásgyakorlási eszköz az amerikai ultimátumokkal szemben.
A tárgyalások szerdáig tartanak, mielőtt a tűzszünet lejárna. Ha addig nem születik megállapodás, a konfliktus újra eszkalálódhat, és a globális energiaellátás még súlyosabb zavarokat szenvedhet. A pakisztáni közvetítés tehát nem csupán két ország közötti vitáról szól, hanem a globális gazdaság stabilitásáról is.