A bejelentés
Gajdos László, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője pénteken a közösségi oldalán jelentette be, hogy Kőrösi Levente tölti be a természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkári posztot. Kőrösi korábban az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályát vezette, és Magyarország uniós elnökségének nemzetközi szakértőjeként is tevékenykedett.
Gajdos szerint Kőrösi „a hazai természetvédelem egyik legfelkészültebb szakembere”, akinek „közigazgatási rutinja és a fajmegőrzés területén szerzett elismert tudása a biztosíték arra, hogy a természetvédelem és az állatjólét végre stratégiai prioritást kapjon”. A miniszter hozzátette: „Munkájával az Élő Környezetért Felelős Minisztérium új korszakot nyit természeti kincseink és az állatvilág hatékony, gyakorlatias védelmében.”
Folytonosság és kockázat
A kinevezés azért is figyelemre méltó, mert Kőrösi azon kevés szakemberek egyike, aki a régi és az új kormányzati struktúrának is részese lesz. A HVG szerint Kőrösi „azok közé tartozik, akik a régi és új kormányzati struktúrának is részesei lesznek”. Ez a folytonosság egyszerre lehet erősség és kockázat: a szakmai tapasztalat megőrzése mellett felmerül a kérdés, hogy a NER időszakának közigazgatási gyakorlatai mennyiben élnek tovább az új rendszerben.
A Tisza-kormány egyik legnagyobb ígérete a szakmaiság visszaállítása és a politikai lojalitás alapú kinevezések megszüntetése volt. Kőrösi Levente esetében a szakmai érvek egyértelműen mellette szólnak: a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetőjeként és az uniós elnökség nemzetközi szakértőjeként szerzett tapasztalatai vitathatatlanok. Ugyanakkor az is tény, hogy a NER időszakában is magas pozíciót töltött be, ami felveti a kérdést: vajon a régi rendszerben kialakult döntéshozatali mechanizmusok és kapcsolati hálók mennyiben befolyásolják majd a munkáját?
A szakma reakciói
A szakmai körökben vegyes fogadtatás övezi a kinevezést. Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) társelnöke a Telexnek úgy nyilatkozott: „Úgy látjuk, hogy a statútumrendelet nem teljesen logikusan van szerkesztve, reméljük, hogy ez csak abból ered, hogy egy átmeneti időszakban vagyunk, és a gyors kormányalakítás közben nem sikerült elvarrni minden szálat.”
Farkas arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímapolitika alakításának legjelentősebb kérdései – köztük a kibocsátás-csökkentés és az emissziókereskedelem – jelenleg a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz vannak besorolva, nem az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz. „Amikor Magyar Péter bemutatta Gajdos László minisztert, akkor a klímaváltozás kérdésével kötötte össze az Élő Környezetért Felelős Minisztérium munkásságát, ez volt a fő gondolat, ehhez képest a klímapolitika alakításának legjelentősebb kérdései jelenleg a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz vannak besorolva” – mondta Farkas.
Hasonló a helyzet a genetikailag módosított élőlények (GMO) szabályozásával is. Gajdos a miniszterjelölti meghallgatáson kijelentette, hogy Magyarország továbbra is fenntartja a GMO-mentességet, ám a statútum szerint a GMO-val kapcsolatos ügyek az Agrárminisztériumhoz kerültek. „A génmegőrzéssel, a géntechnológiával korábban az agrárminisztérium természetvédelmi államtitkársága foglalkozott, és a statútum szerint most az agrártárcához került, ami érthetetlen Gajdos nyilatkozata alapján” – mondta Farkas.
Gajdos csapata: civilek és szakemberek
Gajdos László az elmúlt napokban több államtitkárát is bemutatta. Szerdán Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját nevezte ki természetvédelmi helyettes államtitkárrá, csütörtökön pedig Kertész-Káldosi Zsuzsanna csatlakozott a minisztériumhoz, aki a körforgásos gazdaságért és a környezetvédelemért felel majd. A tárca szóvivője Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője lesz.
A csapat összetétele azt mutatja, hogy Gajdos igyekszik a civil szféra és a közigazgatás tapasztalt szakembereit egyesíteni. A minisztérium névadását Sir David Attenborough Élő bolygó című sorozata ihlette, ami Gajdos szerint azt üzeni, hogy „nemcsak egyszerűen védik a környezetet”. A miniszter a meghallgatáson úgy fogalmazott: „Iszonyú teher az ember vállán tíz év után összehozni ezt a minisztériumot, azokat, akik különböző minisztériumokban dolgoztak eddig. Szerettem volna, ha a minisztérium neve is üzenetet hordozna. A lelkiismerete kell, hogy legyen ez a tárca a többi tárcának.”
Tét és következmény
A kérdés most az: vajon Kőrösi Levente személye elegendő garancia-e arra, hogy a természetvédelem és az állatjólét valóban stratégiai prioritást kapjon, vagy a régi struktúrák átmentése a reformok rovására megy? A szakma figyelmeztet: a klímapolitika és a GMO-szabályozás más tárcákhoz kerülése gyengítheti Gajdos minisztériumának hatáskörét, és a korábbi NER-gyakorlatok továbbélését jelezheti.
Gajdos László a meghallgatáson azt mondta: „Kicsit strapás dolog, ez tény, de nagyon hiszek a párbeszédben.” A következő hónapokban kiderül, hogy ez a párbeszéd elegendő-e ahhoz, hogy az új minisztérium valóban a „lelkiismerete” legyen a többi tárcának – vagy csak egy újabb államtitkári kinevezés marad a NER és a Tisza-kormány határán.