<!-- VIDEO_EMBED -->

A kongresszus tétje: Orbán vagy a megújulás?

Szombaton tartotta tisztújító kongresszusát a Fidesz, ahol a választási vereség után a párt új elnököt és alelnököket választ. Orbán Viktor 1993 és 2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a párt elnöke, és minden jel szerint most is ő marad a poszton. A kongresszus előtt a Fideszen belül is felerősödtek a kritikus hangok, a pártot újra kell szervezni. A kérdés, hogy Orbán Viktorral megújulhat-e a Fidesz, vagy a régi struktúrák konzerválódnak.

A kongresszuson felszólaló fideszes politikusok közül többen is hangsúlyozták: a pártnak őszinte és mély szembenézésre van szüksége a vereség okait illetően. „Hiányzott a visszacsatolás, hiányzott a kétirányú kommunikáció” – mondta az egyik képviselő, utalva a párt belső működésének problémáira. Mások szerint a Fidesz „nagyon rossz állapotban van”, de a pártszakadástól nem tartanak. A kongresszus résztvevői között azonban érezhető a feszültség: egyesek szerint a pártnak új vezetésre van szüksége, míg mások kitartanak Orbán Viktor mellett, aki szerintük a párt „összetartó ereje”.

A megújulás kérdése kapcsán többen is felvetették: vajon Orbán Viktor képes-e a változásra, vagy a régi reflexeket viszi tovább? „Ha ő marad az elnök, akkor ugye kérdés, hogy jól látja-e majd a megújulás feladatait” – fogalmazott az egyik fideszes politikus. A válasz egyelőre nem egyértelmű: a kongresszuson elhangzott beszédekben a pártvezetés a „nemzetközi brigádok” és a „külföldi beavatkozás” narratíváját erősítette, ami a régi Fidesz-reflexeket idézi.

Közmédia: változás vagy folytatás?

A kongresszuson szóba került a közmédia hangnemének változása is. A választások óta az M1 híradója gyakrabban idéz független hírportálokat, ami korábban szokatlan volt. A fideszes politikusok közül többen is érzékelik a változást, de véleményük megoszlik annak okairól. Van, aki szerint a közmédia „mindig az aktuális kormánynak megfelelő irányvonalat képviseli”, míg mások úgy vélik, a változás a kormányváltás természetes következménye.

A közmédia kérdése azért is fontos, mert a Fidesz 16 éven át építette ki a saját média-birodalmát, amely a párt propagandáját szolgálta. A kormányváltás után a közmédia irányítása is átkerült a Tisza-kormányhoz, ami a Fidesz számára komoly érvágást jelent. A kongresszuson elhangzottak alapján a Fidesz még nem dolgozta fel ezt a változást, és a párt továbbra is a régi reflexekkel próbálja értelmezni az új helyzetet.

Elszámoltatás: ki fél a vádlottak padjától?

A kongresszus résztvevői közül többen is kifejtették véleményüket az elszámoltatás kérdéséről. Egyesek szerint „koncepciós perek” lehetségesek, és a jelenlegi kormánytól nem állnak távol az ilyen típusú cselekedetek. Mások úgy vélik, a Fidesz-politikusok „törvényesen és tisztességesen végezték a munkát”, és nem tartanak attól, hogy bárki is a vádlottak padjára kerülne. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány elszámoltatja-e a NER kulcsfiguráit, vagy a jogállami keretek között maradva csak a jövőbeni visszaéléseket próbálja megelőzni?

A Fidesz-közeli politikusok szerint az elszámoltatás politikai indíttatású lenne, és a Tisza Párt „bosszúhadjáratot” indítana a korábbi kormánypárti szereplők ellen. A Tisza Párt azonban hangsúlyozza: a jogállamiság keretein belül, a bizonyítékok alapján kell eljárni, és nem szabad politikai alapon válogatni a gyanúsítottak között. A kongresszuson elhangzottak alapján a Fidesz továbbra is a „mártír” szerepében tetszeleg, és ahelyett, hogy szembenézne a múlt hibáival, inkább a külső ellenségképre épít.

Lázár és Szijjártó: távol a parlamenttől

A kongresszuson szóba került Lázár János és Szijjártó Péter távolmaradása is a parlamentből. A fideszes politikusok szerint ez nem feltétlenül probléma, hiszen „az ellenzéki képviselő feladatának nem feltétele, hogy minden nap ott legyen és nyomja a gombot”. A Tisza Párt szerint azonban ez a hozzáállás a felelősség elkerülését mutatja, és a Fidesz továbbra is a régi módszerekkel próbálkozik.

A két politikus távolmaradása mögött azonban más okok is állhatnak: Lázár János és Szijjártó Péter a NER egyik legbefolyásosabb szereplői voltak, és a választási vereség után valószínűleg ők is a védekezésre rendezkedtek be. A kongresszuson elhangzottak alapján a Fidesz továbbra is a „cirkusz” és a „Tisza Párt hisztériája” narratívájával próbálja magyarázni a saját kudarcait, ahelyett, hogy érdemi munkával próbálná visszaszerezni a szavazók bizalmát.

Összegzés: a Fidesz jövője bizonytalan

A Fidesz tisztújító kongresszusa után a párt jövője továbbra is bizonytalan. Orbán Viktor marad az elnök, de a megújulás kérdése nyitott. A párt belső feszültségei, a közmédia változása és az elszámoltatás kérdése mind olyan tényezők, amelyek a Fidesz hosszú távú pozícióját gyengíthetik. A Tisza-kormány számára ez lehetőséget jelent a reformok folytatására, de a Fidesz továbbra is komoly politikai erőt képvisel, és a választók egy része továbbra is a párt mögött áll. A következő hónapokban kiderül, hogy a Fidesz képes-e a megújulásra, vagy a régi struktúrák konzerválódnak, ami hosszú távon a párt további gyengüléséhez vezethet.