„Ez a javaslat jogilag nem áll meg”

Fodor Gábor (SZDSZ, volt miniszter) nem teketóriázott: a Tisza Párt által benyújtott alkotmánymódosítási javaslatot, amely nyolc évben maximalizálná a miniszterelnöki pozícióban eltölthető időt, kendőzetlenül bírálta. A volt liberális politikus szerint a javaslat „jogilag nem áll meg”, mivel 1990-ig visszamenőleg kívánná érvényesíteni a korlátozást, ami a jogállami felfogással összeegyeztethetetlen visszaható hatályt jelentene.

Fodor hangsúlyozta: „Ráadásul tartalmilag sincs sok értelme: nyilvánvaló, hogy ez a lépés elsősorban Orbán Viktor személye ellen irányul.” Az európai parlamentáris demokráciákban ugyanis nem szokás a miniszterelnöki mandátumok számának korlátozása – példaként említette Helmut Kohlt, Margaret Thatchert, Mark Ruttét és Angela Merkelt, akik mindannyian jóval több mint tíz éven keresztül álltak országuk élén.

Széleskörű kritika

A kritika nem egyedülálló: korábban Lattmann Tamás (nemzetközi jogász), Róna Péter (közgazdász) és Schiffer András (volt LMP-s politikus, ügyvéd) is komoly aggályokat fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban. A Tisza Párt a héten nyújtotta be az alaptörvény-módosítást, amely elsősorban Orbán Viktor (Fidesz, volt miniszterelnök) ellen irányul.

A vita mélyebb tanulságai

A vita jól mutatja, hogy az új kormányzat első intézkedései között is vannak olyanok, amelyek a jogállami normák és a politikai szándék közötti feszültséget hordozzák. A Tisza Párt a kétharmados többség birtokában gyorsan szeretne változtatni, de a jogászok és politikai elemzők szerint a visszaható hatályú szabályozás komoly jogállami aggályokat vet fel.

A miniszterelnöki mandátum korlátozása önmagában nem lenne példa nélküli a világban – az Egyesült Államokban például két ciklusban maximalizálják az elnöki mandátumot. Az európai parlamentáris rendszerekben azonban ez ritka, és a visszaható hatály alkalmazása még vitatottabb.

Következmények

A Tisza Párt számára a javaslat elfogadása politikai győzelem lenne, de a jogállami aggályok miatt a nemzetközi közvélemény és az EU-s partnerek is figyelemmel kísérhetik a folyamatot. A vita rávilágít arra, hogy a demokratikus megújulás és a jogállami normák közötti egyensúly megtalálása az új kormányzat egyik legnagyobb kihívása.