A rendszerhiba, amit nem lehet vezetésből orvosolni

Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója (aki 2012 óta vezeti az intézményt) nyíltan beszélt az egészségügy szerkezeti problémáiról. Szerint a kórházak többsége brutális adóssággal küzd — és ez nem vezetési mulasztás, hanem rendszerhiba.

"Ha csak kevés kórház lenne eladósodva, akkor annak a kevésnek megnézném közelebbről a működését, de nem ez a helyzet. A kórházak többsége brutális adóssággal küzd, ez rendszerhibára utal" — mondta. A költségvetés 80–90 százaléka bérekre megy, így minimális a tényleges mozgástér a vezetésnek. Ez azt jelenti, hogy még a legjobb kórházigazgató sem tud jelentős költségvetési manőverezésre.

A főigazgató beszélt arról is, hogy a kórházvezetőket felülről eldöntött iránymutatások kötik meg. "Amikor van egy felülről eldöntött iránymutatás, akkor azt nem fogja megváltoztatni egy kórházigazgató véleménye. A kollégáimmal tudomásul vettük, hogy van egyfajta szabályozási rend, amit el kell fogadni és azokon a kereteken belül kell dolgoznunk."

A centralizáció árnyoldalai és előnyei

Ficzere kritizálta az elmúlt évek centralizációját. A Belügyminisztérium számos döntési jogkörtől fosztotta meg a kórházvezetőket — közbeszerzéseket sem intézhettek saját maguk. Ez a döntés a Fidesz-kormányzat alatt született, és a Tisza-kormány alatt még nem változott meg.

"A központosított beszerzés előtt mi sok mindent olcsóbban, gyorsabban és hatékonyabban tudtunk beszerezni. A műszaki karbantartás is gyorsabban ment, hiszen a saját embereinknek helyismerete volt" — mondta. A főigazgató konkrét példákat nem adott, de a panasz világos: a centralizáció lassúbb és drágább ellátást eredményez.

Azonban Ficzere elismerte: "kétségkívül igaz, hogy sok vonatkozásban hasznos a központi üzemeltetés. Azt gondolom, hogy ha egy kórházvezetőt – megérdemelten – kineveznek, akkor az egyfajta bizalommal is jár, amit a gyakorlatban is biztosítani kell a számára."

Ez az állítás fontos: Ficzere nem azt mondja, hogy a centralizáció rossz, hanem hogy a vezetőknek nagyobb autonómiára lenne szükségük a gyakorlatban. A Tisza-kormány alatt ez még nem történt meg — a kórházi vezetők továbbra is a Belügyminisztérium alatt működnek.

A VIP-osztály: vizsgálatok, tisztázás és nyilvánosság

A Hadházy Ákos által kiperelt VIP-osztály ügyéről Ficzere azt közölte: belső, belügyminisztériumi és rendőrségi vizsgálat is zajlott, egyik sem tárt fel szabálytalanságot. Ez a három vizsgálat azt sugallja, hogy az ügy alapos volt — de Ficzere szerint a nyilvánosság hiánya a probléma.

Papcsák Ferenc volt fideszes polgármester (Zugló volt vezetője) cégének 250 millió forint bevétele volt öt év alatt az Uzsoki VIP-osztályból, de a haszon "huszonpár millió forint" lehetett — és a cég csak egy volt a 14–15 beszállító közül. Ez a szám fontos: Ficzere azt sugallja, hogy Papcsák cégét nem preferálták, hanem csak egy volt a sok közül.

Ficzere szerint, ha reagálhatott volna Hadházy kérdéseire, akkor nem lett volna ügy. "Ha lehetőségem lett volna reagálni Hadházy Ákos érdeklődésére, akkor hiszem, hogy ebből nem lett volna ügy. Meg is írtam neki a választ, ha az akkor nyilvánosságra kerül, engem és a kórházat sem állítják évekig pellengérre" — mondta.

Ez az állítás kritikus pont: Ficzere azt mondja, hogy a kommunikációs korlátozások (amelyek a Fidesz-kormányzat alatt voltak) miatt nem tudott válaszolni, és ez vezetett az ügyhöz. Az új kormányzat alatt a kórházi vezetők már szabadabban nyilatkozhatnak — de a VIP-osztály ügyének nyilvánosságra hozatala még nem történt meg.

A VIP-osztály gazdasági szerepe

Ficzere szerint a térítéses osztály nem vesz el kapacitást a tb-s betegektől, mert a beavatkozások munkaidőn túl, a szabad kapacitás terhére történnek. Az ebből származó bevételeket visszaforgatják az állami ellátásba: jutalmakat tudnak adni a szakdolgozóknak, eszközöket vásárolnak, és az orvosokat is az intézményben tudják tartani.

"Boldogan bezárnám a térítéses betegellátó osztályt, ha plusz finanszírozást kapnánk a szabad kapacitásainkra, és ha az itt végzett plusz munka után járó plusz pénz nélkül is meg tudnám tartani az embereimet" — mondta. Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a VIP-osztály nem luxus, hanem szükségszerűség az underfunded állami egészségügyben.

Reformjavaslatok az új kormánynak

Ficzere szerint az új kormánynak az ellátórendszert úgy kellene átalakítania, hogy csökken az aktív kórházi ágyak száma. Az idős, krónikus betegeket ki kellene venni az aktív ellátásból — ami a legdrágább, és ahol az aktív ellátásra szoruló betegektől veszik el a helyet.

"Az idős, krónikus betegeket ki kell vennünk az aktív ellátásból – ami amúgy a legdrágább, és ahol az aktív ellátásra szoruló betegektől veszik el a helyet –, illetve a megelőzésre kellene pénzt fordítani" — mondta. Ez a javaslat radikális: azt jelenti, hogy az aktív kórházi ellátást az akut betegekre kellene korlátozni, az időseket pedig hosszú-ellátó intézményekben kellene kezelni.

A főigazgató azt is megjegyezte, hogy a betegek úgy szocializálódtak Magyarországon, hogy minden bajukkal azonnal kórházba mennek, miközben sok problémájuk otthoni környezetben vagy a lakóhelyhez közeli alapellátónál is megoldható lenne. Ez a megjegyzés azt sugallja, hogy a kereslet-oldali probléma is jelentős: a betegek nem tudnak vagy nem akarnak az alapellátásban maradni.

Az ortopédiai várólisták problémája

Ficzere beszélt az Uzsoki elhíresült hosszú ortopédiai várólistáiról is. Szerinte azért kell sokat várni térd- és csípőprotézis-műtétekre, mert hozzájuk érkezik a legtöbb ilyen beteg az országban. "Az Uzsokiban napi 15 protézisműtétet végeznek az állami ellátásban, míg máshol napi 1–6-ot. A térítéses osztályon ehhez képest átlagosan heti két ilyen beavatkozás történik."

Ez a szám azt mutatja, hogy az Uzsoki az ortopédiai ellátás központja — és ez magyarázza a hosszú várólistákat. A VIP-osztály csak marginális kapacitást ad hozzá (heti két műtét az állami napi 15-hez képest).

A kommunikációs korlátozások feloldása

Ficzere azt is megemlítette, hogy korábban — az egészségügyi intézményvezetőkre vonatkozó kommunikációs korlátozások miatt — még egyszerű szakmai kérdésekben sem nyilatkozhatott szabadon az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélye nélkül. Az új kormányzat alatt ez a korlátozás feloldódott.

Ez a változás szimbolikus: azt jelenti, hogy az egészségügyi vezetők már nem politikai kérdésként kezelik a szakmai ügyeket. Ficzere szerint "az egészségügy nem politikai kérdés" — és az új kormányzat ezt a nézetet támogatja.

Összegzés: rendszerhiba és vezetői autonómia

Ficzere Andrea interjúja azt mutatja, hogy az egészségügyi válság nem vezetési hiba, hanem rendszerhiba. A kórházak brutális adóssága, a centralizáció lassúsága, és a VIP-osztály szükségessége mind azt jelzik, hogy az egészségügyi finanszírozás és szervezés alapvetően megváltozott.

Az új Tisza-kormány alatt a kommunikációs korlátozások feloldódtak, de a strukturális problémák megmaradtak. Ficzere javaslatai — az aktív ellátás csökkentése, a megelőzésre való pénzfordítás, és a vezetői autonómia növelése — azt sugalják, hogy az egészségügyi reform nem a kórházi vezetőkön múlik, hanem a kormányzati döntéseken.