Vezetőváltás a DMÜ élén

Csütörtök kora délután váratlan hír rázta meg a magyar állami informatikai szektort: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter leváltotta Both Andrást, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatóját. Both a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) fejlesztését is felügyelte – a szervezet 2022 augusztusa óta felel a teljes kormányzati informatikáért és az e-közigazgatásért. A DMÜ alá tartozik több állami informatikai cég, például a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató és a DÁP-ot fejlesztő Idomsoft.

Both András a Telexnek azt mondta, a folyamat korrekt volt, de hozzátette: „Nyilván ez egy politikai indíttatású dolog, a szakértelmemet nem mérte fel senki, de értem, hogy bizalmi pozícióról van szó.” Búcsúlevelében azt írta: „12 év állami digitális szolgáltatásfejlesztés után búcsúzom, és hálás vagyok. […] A DÁP szellemisége megszületett, és folytatódik is.”

Az utód: Néz Péter

Both utóda Néz Péter lett, aki korábban az IFUA Horváth tanácsadócégnél dolgozott szenior tanácsadóként – ugyanott, ahol Tanács Zoltán is hosszú éveket töltött. Néz 2024 februárjában került a céghez, előtte nyolc éven át a Mol informatikai vezetője volt. A dolgozóknak írt levelében azt írta: „Nagy megtiszteltetés és felelősség számomra, hogy a mai naptól a Digitális Magyarország Ügynökség vezetésével bíztak meg.”

A NER öröksége és az új kormány mozgástere

A DMÜ eredetileg a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozott, de tavaly februárban az Energiaügyi Minisztériumhoz került. A váltás azt jelzi, hogy a Tisza-kormány is igyekszik saját embereit pozícióba juttatni a kulcsfontosságú állami informatikai szervezeteknél – kérdés, hogy ez a szakmai kontinuitás vagy a politikai lojalitás erősítését szolgálja.

A szakmai körökben Both Andrást elismert szakemberként tartották számon, aki a DÁP koncepcióját is kidolgozta. Távozása aggodalmat kelthet a program folytatásával kapcsolatban, bár Tanács Zoltán a miniszteri meghallgatásán azt mondta, a DÁP „elvitathatatlanul jó kezdeményezés, ami működhetne sokkal jobban is”.

A vezetőváltás párhuzamba állítható a Tisza-kormány más intézkedéseivel is: a TEK főigazgatójának felmentésével, a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesének menesztésével, vagy a közmédiában történt változásokkal. Minden esetben közös, hogy a kormány a saját embereit helyezi kulcspozíciókba – ami egyrészt érthető a bizalmi pozíciók esetében, másrészt felveti a kérdést: vajon a szakmaiság vagy a lojalitás lesz a döntő szempont az új rendszerben?

Következtetés

A DMÜ vezetőváltása egyértelmű jele annak, hogy a Tisza-kormány komolyan veszi a digitális állam reformját, de a módszerek – a NER-ből ismert, bizalmi alapon történő kinevezések – aggodalomra adhatnak okot. A kérdés az, hogy Néz Péter képes lesz-e folytatni a DÁP fejlesztését és a kormányzati informatika megújítását anélkül, hogy a politikai lojalitás felülírná a szakmai szempontokat.