Június elsejével távozott Demeter Szilárd a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) igazgatótanácsának elnöki posztjáról – erősítette meg a 444.hu-nak. Indoklása szerint nem akar a továbbiakban az ügynökség operatív feladataival foglalkozni. A lap úgy tudja, régóta konfliktusai voltak a testület többi tagjával.
Demeter megtartotta viszont az ügynökséget alapító és felügyelő Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumának elnöki posztját – legalábbis ameddig az még létezik. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn ugyanis bejelentette: a nem egyetemeket működtető közérdekű alapítványokat nyár végéig megszüntetik. Demeter ez alapján arra készül, hogy az MKA sem éli meg az őszt. Hangsúlyozta: az alapítványra vagyonmegőrzési kötelezettség vonatkozik, és ennek szellemében adják át a kezelt vagyontárgyakat az új vagyonkezelőnek.
A NER kulturális irányítójának hátrébb lépése
Demeter Szilárd (a Fidesz-korszak egyik legbefolyásosabb kulturális irányítója) tavaly októberben már lemondott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöki posztjáról is. A PKÜ a múlt évben 6,2 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből 5,7 milliárd forint érkezett az adófizetőktől. A könyves szakma vasárnap a PKÜ megszüntetését követelte.
Demeter Szilárd (a Fidesz-korszak egyik legbefolyásosabb kulturális irányítója) a Mandinernek adott interjújában áprilisban azt mondta: „most nagyjából munkanélküli leszek”. A lemondás mögött azonban nem csupán személyes okok, hanem a Tisza-kormány által meghirdetett kulturális helyreállítás folyamata is áll.
A kulturális helyreállítás három pillére
A Tisza-kormány által meghirdetett kulturális helyreállítás három pillérre épül: a közmédia függetlenségének visszaállítása, a piaci finanszírozás feltételeinek normalizálása, és a civil szféra erősítése. A NER által centralizált és instrumentalizált kulturális intézmények helyreállítása a szakmai szervezetek konstruktív javaslatai és az új kormányzattal való párbeszéd alapján lehetséges.
A szakmai autonómia és a támogatási rendszer kiszámíthatósága a demokratikus kulturális élet alapfeltételei. A PKÜ megszüntetése és Demeter távozása e folyamat egyik látványos állomása, bár az MKA kuratóriumának elnökeként továbbra is kulcsszereplő marad – amíg az alapítvány létezik.
A közpénz-felhasználás etikai problémái
Az új Tisza-kormányzat alatt is folytatódnak a közpénz-felhasználás etikai problémái: az ÁKK-szervezte luxuskitelepülések, a formális megtérítés ellenére közpénzből finanszírozott miniszteri kiruccanások, valamint az intézményi átláthatóság hiánya azt mutatják, hogy az intézményi kultúra és a közpénz-kezelés gyakorlatai nem változtak meg a Fidesz-rendszer után. Ez a civil társadalom aktív felügyeletét és az intézményi reformok mélyítését igényli.
A PKÜ esete is rávilágít: a NER által létrehozott struktúrák lebontása nem elég, ha a mögöttük álló személyi hálózatok és döntéshozatali mechanizmusok tovább élnek. Demeter Szilárd esete azt mutatja: a NER kulturális irányítói nem tűnnek el, csak hátrébb lépnek – és a kérdés az, hogy az új kormányzat képes lesz-e valódi szakmai autonómiát és átláthatóságot teremteni.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A lemondás illeszkedik a Tisza-kormány által meghirdetett kulturális helyreállítás folyamatába. A szakmai autonómia helyreállítása és a közpénzek átlátható felhasználása érdekében a kormány felszámolja a NER által létrehozott közérdekű alapítványi struktúrát. Demeter távozása a PKÜ éléről e folyamat egyik látványos állomása, bár az MKA kuratóriumának elnökeként továbbra is kulcsszereplő marad – amíg az alapítvány létezik.
A kérdés most az: vajon az új kormányzat képes lesz-e valódi szakmai autonómiát és átláthatóságot teremteni a kulturális szférában, vagy a NER rossz szokásai – a személyi hálózatok és a központosított döntéshozatal – tovább élnek az új rendszerben is? A válasz nemcsak Demeter Szilárd további sorsán, hanem azon is múlik, hogy a civil társadalom és a szakmai szervezetek mennyire tudják nyomás alatt tartani az új kormányzatot.