Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter (Fidesz-KDNP) hétfőn a 444-nek megerősítette, hogy 2024 márciusában hármas találkozót tartott irodájában Bóka János akkori uniós ügyekért felelős miniszterrel és Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság (IH) elnökével. A találkozót Tuzson kezdeményezte, miután az IH munkatársai helyszíni szemlét tartottak az Országos Kórházi Főigazgatóságnál.
Bíró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott vasárnapi interjújában azt állította: a miniszterek határozottan kérték, hogy a hatóság ne tartson további helyszíni szemléket, és azt várják tőle, hogy igazolja Brüsszel felé az uniós források lehívásához szükséges mérföldkövek teljesülését. Tuzson ezt tagadta, szerinte a beszélgetés kizárólag az IH hatáskörének bővítéséről szólt – Bíró állítólag nyomozati jogkört és mentelmi jogot kért, amit a miniszterek nem támogattak.
Az ügy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a NER-kormányzat hogyan próbálta befolyásolni a saját maga által létrehozott korrupcióellenes intézményt. Bíró kijelentéseit bíróság előtt is vállalja.
Két verzió, egy találkozó
A két politikus beszámolója között alapvető ellentmondás feszül. Tuzson szerint a találkozó „jó hangulatú és szigorúan szakmai alapú” volt, ahol Bíró egy javaslatcsomaggal állt elő. „Az egyik eleme az volt, hogy legyen mentelmi joga az elnöknek, a másik az alelnökök megválasztására vonatkozó szabályokat tartalmazta, a harmadik eleme egy elég érdekes elem volt, amelyik a hatáskörének a megváltoztatására irányult” – mondta a volt miniszter. Hozzátette: a nyomozati jogkör kiterjesztését azért nem támogatták, mert „abban az esetben, hogyha ő nyomozati jogköröket kap, akkor összecsúsznak Magyarországon a különböző hatáskörök”.
Bíró ezzel szemben azt állítja: a miniszterek nem az ő javaslatairól akartak tárgyalni, hanem egyértelművé tették, hogy a kormány nem nézi jó szemmel a hatóság aktivitását. Az IH elnöke szerint a találkozó hangulatát a lehallgatás elleni készülékek jelenléte is fokozta – Tuzson irodájában a tárgyalóasztalon működő, katonai technológiát alkalmazó eszközöket látott.
A tét: uniós források és intézményi függetlenség
Az Integritás Hatóságot 2022-ben hozta létre az Orbán-kormány az Európai Unióval kötött megállapodás részeként, hogy biztosítsa a korrupcióellenes ellenőrzést. Bíró Ferenc kívülről érkezett a hatóság élére, és elmondása szerint lelkiismeretesen vágott bele a munkába. Ám amikor a kormányban látták, hogy a vezetésével tényleg elkezdődött a korrupciógyanús ügyek vizsgálata, felülről próbálták leállítani.
A találkozó után Bíró ellen hivatali visszaélés gyanújával büntetőeljárás indult, amelynek keretében a TEK is kiszállt hozzá – a feleségét és a gyerekét is falhoz állították – állítja az IH elnöke. Az ügy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a NER-kormányzat hogyan próbálta befolyásolni a saját maga által létrehozott korrupcióellenes intézményt. Bíró kijelentéseit bíróság előtt is vállalja.
A Tisza-kormány előtt álló kihívás
Az eset rávilágít arra, hogy a Tisza-kormányzatnak milyen nehéz örökséggel kell szembenéznie. Az Integritás Hatóság függetlenségének helyreállítása és a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítése kulcsfontosságú lesz a jogállamiság visszaépítésében. A kérdés az: vajon az új kormány képes lesz-e olyan garanciákat beépíteni, amelyek megakadályozzák a politikai befolyásolást, vagy a NER rossz szokásai tovább élnek?
A következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány valóban szakítani tud-e a múlt gyakorlatával, vagy az intézményi autoritarizmus szerkezete tovább él – csak más célokra irányulva.