Egy óra, ami megváltoztathatja a háború menetét?

Vasárnap délután egyórás telefonbeszélgetést folytatott egymással Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A hírt Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója erősítette meg Moszkvában. A beszélgetés nem csupán a szokásos protokolláris gesztusokról szólt – Putyin felköszöntötte Trumpot 80. születésnapja alkalmából és sikert kívánt neki a labdarúgó-világbajnokság megrendezéséhez –, hanem a háború lezárásának lehetőségeiről is.

Usakov közlése szerint „Trump ismételten hangsúlyozta a harci cselekmények leállításának szükségességét. Kijelentette, hogy kész befolyást gyakorolni mind az európai partnerekre, mind Kijevre, egyebek között a küszöbönálló G7-csúcstalálkozón.” Az amerikai elnök szerint ha a háborút mielőbb lezárják, megnyílik a lehetőség a valóban új minőségű amerikai–orosz kapcsolatok kiépítése előtt.

A G7-csúcs lehet a fordulópont

A G7-ek találkozóját június 15-től rendezik a franciaországi Évianban. Egy amerikai tisztségviselő közölte: „Kedd reggel Trump elnök egy munkamegbeszélésen ül össze a G7 állam- és kormányfőivel, illetve Zelenszkij ukrán elnökkel.” Hozzátette, hogy bilaterális találkozó nem szerepel hivatalosan napirenden, de „teljességgel lehetséges, hogy a rendezvény margóján találkoznak”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt Trumppal: a mintegy 30 perces telefonbeszélgetés során a béketárgyalások kilátásait vitatták meg. Dmitro Litvin, az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója a beszélgetést tartalmasnak nevezte. Zelenszkij az X-en közölte: „Nagyon fontos, hogy ezek a tárgyalások konkrét döntésekhez vezessenek.”

Az orosz narratíva és az ukrán válasz

Putyin a maga részéről – Usakov tolmácsolásában – hangsúlyozta, hogy Kijevnek a békés infrastruktúra elleni támadási kísérletei nem fogják megváltoztatni Ukrajna kritikus helyzetét a harctéren. Az orosz tanácsadó szerint Evianban „az európaiak és Zelenszkij kétségkívül megpróbálnak majd mindent pontosan fordítva beállítani, és csak olyan ötleteket tudnak majd felvetni, amelyek célja a konfliktus elhúzódása”.

Zelenszkij eközben arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a héten 1920 orosz drónt és 17 rakétatámadást regisztrált. A Kijev partnereivel tervezett találkozók „ezen orosz terror elleni védekezésről” kell, hogy szóljanak – tette hozzá. Az ukrán elnök a légvédelmi rendszereken kívül a Moszkvával szembeni szankciós nyomás erősítését is követelte, hangsúlyozva, hogy csak „a partnerek egységével” lehet a háborút „méltó módon” befejezni.

Amerikai–orosz kapcsolatok: új fejezet?

A felek abban is megállapodtak, hogy Trump két különleges képviselője, Steve Witkoff és Jared Kushner a közeljövőben ismét Oroszországba látogat. Az orosz fél kifejezte megelégedését azzal kapcsolatban, hogy a konfliktus, amely az egész régiót lángra lobbanthatta volna, minden jel szerint a diplomáciai megoldás felé tart. A kérdés továbbra is az: vajon az EU és Ukrajna hajlandó-e elfogadni Trump közvetítői szerepét, vagy a G7-csúcs újabb feszültségeket szül?

Magyar szempont: az új kormányzat lehetőségei

A magyar külpolitika számára a Trump–Putyin–Zelenszkij háromszög új helyzetet teremt. Orbán Anita külügyminiszter (Tisza Párt) korábban többször hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálása és a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése. A mostani diplomáciai mozgások – különösen az EU és Ukrajna közötti feszültség – lehetőséget adhatnak Budapestnek, hogy közvetítő szerepet vállaljon. Ugyanakkor az is látható, hogy Trump nyomása az EU-ra akár a magyar érdekekkel is ütközhet, ha Brüsszel a saját védelmi és szankciós politikáját próbálja meg erősíteni.

A G7-csúcs után érdemes lesz figyelni, hogy az új magyar kormányzat milyen pozíciót foglal el a nemzetközi porondon – és hogy sikerül-e kihasználnia a nyíló diplomáciai ablakot.