<!-- VIDEO_EMBED -->

„Eltávolítjuk Orbán Viktor bábjait”

A Tisza Párt már a választási kampányban egyértelművé tette: ha megszerzik az alkotmányozó többséget, leváltják a NER időszaka alatt kinevezett közjogi méltóságokat. „Eltávolítjuk Orbán Viktor bábjait, akik nem a magyar embereket képviselik, hanem a maffiát és külföldi érdeket” – hangzott el a párt kampányüzeneteiben. Most, hogy a kétharmad a birtokukban van, Sulyok Tamás köztársasági elnök, Polt Péter alkotmánybírósági elnök és Varga Zsolt András kúriai elnök sorsa a tét.

A 444.hu alkotmányjogászokkal készített videójában megszólaló szakértők szerint a lépés nem alkotmányos válságot okoz, hanem éppen azt előzné meg. „Alkotmányos válsághoz pont nem ez a lépés vezet, hanem az vezetne egy idő után, hogyha ezt nem lépné meg az új kormányzat” – fogalmaz az egyik megszólaló. „Hiszen pont az a lényege ennek a lépésnek, hogy idővel azok a törvénymódosítási javaslatok, amik a köztársasági elnök aláírásához vannak kötve, azok nem tudnának életbe lépni.”

Miért pont most? – A NER közjogi bebetonozása

Sulyok Tamás elnöki megbízatása 2029-ig tartana, Polt Péter 2034-ig lehetne az Alkotmánybíróság elnöke. A szakértők szerint az Alkotmánybíróság az elmúlt években nem látta el alkotmányvédelmi funkcióját. A Lex CEU ügyében például szándékosan halogatta a döntést, a menekültkvóta-ügyben pedig a Fidesz hiányzó kétharmadát pótolta ki egy szakmailag erősen kritizált döntéssel.

„Hiányzik a bizalom az Alkotmánybírósággal kapcsolatban. Se a szakmának, se a társadalomnak nincs megfelelő fokú bizalma” – mondja egy másik alkotmányjogász. Szerinte az Alkotmánybíróság „nem látta el megfelelően az alkotmányvédelmi funkciót, sőt bizonyos esetekben egyfajta NER-alkotmányosságot promótált a döntéseiben”.

A videóban megszólaló szakértők szerint Sulyok Tamás köztársasági elnökként is csődöt mondott: „Ő került bizonyos szempontból a mélyállam ellenállásának a középpontjába, de ez is érthető, mert ő írja alá a törvényeket és az alkotmánymódosításokat.”

A jogállamiság határai – Hol a határ?

A kérdés az: sikerül-e jogállami keretek között lebontani az autokráciát anélkül, hogy a Tisza ugyanazokba a hibákba esne, mint a Fidesz 2010 után. „Fontos lenne az, hogy maga az eljárás is olyan legyen, hogy ne ugyanolyan legyen, mint 2010 után, hogy egyszer csak egy jött az ukász, hogy akkor az Alkotmánybíróságot felduzzasztják” – figyelmeztet az egyik szakértő.

A Tisza Párt számára a tét nem kisebb, mint hogy a demokratikus megújulás hiteles maradjon. Ha a formai szabályok mögé bújva a NER közjogi méltóságai továbbra is akadályozhatják a reformokat, az hosszú távon alááshatja az új kormányzat legitimitását. Ugyanakkor a szakértők szerint a jelenlegi helyzet egyedi: „Ez egy átmeneti szükséghelyzet, tulajdonképpen egy alkotmányos válsághelyzet abban az értelemben, hogy itt most le kell bontani egy autokráciát.”

Mit mondanak az érintettek?

Sulyok Tamás eddig nem reagált a leváltására irányuló tervekre. A videóban egy újságírói kérdésre – „Mit szól ahhoz, hogy lemondásra szólítják fel az új kormányból rögtön?” – a válasz lakonikus volt: „Ez egy politikai kérdés, sajnos ezzel nem tudok mit kezdeni.”

A Tisza Párt számára azonban a kérdés nem politikai, hanem alkotmányos. „Végig lehet menni akár az alkotmánybírósági döntéseken és megnézni, hogy mennyiben szolgálták kizárólag a hatalom fenntartását és nem az alkotmányos elveket” – mondja az egyik alkotmányjogász.

A következmények – Mi várható?

A szakértők szerint a leváltási eljárásnak társadalmi és szakmai kontroll alatt kell zajlania. „Ezek megszállt intézmények, ahol az Alkotmánybíróság egy ideje nem működik alkotmánybíróságként” – fogalmaz az egyik megszólaló. A kérdés az, hogy a Tisza Párt képes lesz-e olyan eljárást kidolgozni, amely egyszerre hatékony és jogállami.

A következő hetekben dől el, hogy a Tisza Párt milyen módszert választ. Az alkotmánymódosítás lehetőséget ad a közjogi méltóságok leváltására, de a szakértők szerint fontos, hogy az eljárás ne legyen önkényes. „Éppen ezért lenne fontos az, hogy néha pont ilyen esetekben, amikor az autokráciának a lebontásáról van szó, tudjunk túllépni ezeken a formai szabályokon” – mondja az egyik alkotmányjogász.

A tét nem kisebb, mint hogy Magyarország képes-e kilépni a NER örökségéből anélkül, hogy újabb autoriter fordulatba torkolljon a folyamat. A Tisza Pártnak most bizonyítania kell, hogy a demokratikus megújulás nem csak kampányszlogen, hanem valóságos politikai program.