Nulla árbevétel, milliós veszteség
Tiborcz István (a BDPST-csoport tulajdonosa, Orbán Viktor veje) nemzetközi terjeszkedése továbbra sem hozza a várt eredményeket. A cégcsoport 2025-ös beszámolói szerint a BDPST Serbia, a BDPST Poland és a BDPST Iberia mind árbevétel nélkül, veszteséggel zárták az évet.
A BDPST Serbia a tavalyi évet is nulla árbevétellel, 12 millió forintos veszteséggel zárta. A BDPST Poland 3 millió forint veszteséget termelt, miközben 5,4 milliárd forint vagyon ült a cégben – a pénzügyi műveletei nagyjából nullszaldósak voltak. A BDPST Iberia 2,5 milliárd forint értékű eszközzel rendelkezik, de a pénzügyi műveletek vaskos vesztesége után a teljes veszteség 169 millió forint volt.
A Prisuro Vagyonkezelő Kft., a csoport másik tagja, 441 millió forintos adózott eredményt ért ugyan, de ezt a pénzügyi műveletek hozták, nem pedig valós gazdasági tevékenység. A cégben 22,8 milliárd forint vagyon van, nagyrészt „befektetett pénzügyi eszközök” formájában – a beszámolóból nem derül ki, hogy miféle eszközökről van szó, ez lehet akár a cégcsoporton belül nyújtott kölcsön is.
A BDPST Zrt.: nyereség, de adó nélkül
A BDPST Zrt. – a birodalom ékköve – 2,7 milliárd forintos nyereséget termelt, de egy forint adót sem fizetett. Erre egy 2017-től hatályos törvénymódosítás ad lehetőséget. A profitot nem vették ki, a cég eredménytartalékába helyezték. Az üzleti tevékenység azonban 6 milliárd forintos mínuszban volt – ez jóval több, mint az egy évvel korábbi 1,3 milliárdos mínusz. A nyereséget a kapcsolt vállalatoktól kapott 7,6 milliárd forintos osztalék és a pénzügyi műveletek 8,5 milliárd forintos plusza hozta.
A cégben 29-en dolgoztak, rájuk összesen 729 millió forintot költöttek – ez átlagosan havi 2,1 millió forintos bérköltséget jelent, ami a magyar piacon kiemelkedően magas.
A NER-örökség: átláthatatlan vagyonkezelés
A számok mögött a NER-örökség egyik legátláthatatlanabb vagyonkezelési modellje áll. A BDPST-csoport cégei között a pénzügyi műveletek – osztalékok, kölcsönök, befektetett pénzügyi eszközök – teszik ki a bevételek túlnyomó részét, miközben a valós gazdasági tevékenység minimális. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a cégek a közpénzekből felduzzasztott vagyont átláthatatlan csatornákon keresztül mozgassák, és a profitot adómentesen tartsák.
A Tisza-kormány számára ez a NER-örökség egyik legkényesebb darabja. A cégek átláthatatlan szerkezete és a közpénzekkel való feltételezett összefonódások feltárása komoly kihívást jelent. A kormány eddigi lépései – a magántőkealapok felülvizsgálata, a végső tulajdonosok nyilvánosságra hozatala – ebbe az irányba mutatnak, de a BDPST-csoport esete rávilágít: a NER öröksége mélyen gyökerezik, és a feltárás évekig is eltarthat.
Mit jelent ez az adófizetőknek?
A BDPST-csoport 2025-ös beszámolói azt mutatják, hogy a NER egykori zászlóshajójának nemzetközi álma szertefoszlott. A külföldi leányvállalatok veszteségesek, a magyar anyacég nyereséges ugyan, de adót nem fizet, és a profitot a kapcsolt vállalatoktól kapott osztalék hozza. A valódi termelő tevékenység helyett a pénzügyi körforgás tartja életben a birodalmat.
Az adófizetők számára ez azt jelenti, hogy a NER-örökség egyik legnagyobb vagyonkezelője továbbra is kivonja magát az adófizetés alól, miközben a cégcsoportban milliárdok forognak. A Tisza-kormány feladata, hogy ezt a rendszert feltárja, és a közpénzeket visszaterelje a valós gazdaságba. A kérdés csak az: lesz-e ehhez elég politikai akarat és intézményi kapacitás?