Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára, a térség tiszás országgyűlési képviselője a Debrecinernek adott interjúban egyértelművé tette: a Tisza-kormány nem partner a CATL kínai akkumulátorgyártó debreceni bővítésében. A cég a meglévő gyára mellé egy második és egy harmadik egységet is tervezett, de a kormány ezt nem támogatja.
„Ha rajtam, rajtunk múlt volna, akkor egyetlen akksigyár, egyetlen szennyező üzem sem jött volna Debrecenbe” – fogalmazott a politikus, jelezve, hogy a jövőben sem szeretnék, ha új akkuüzemek épülnének az országban. Ez a kijelentés éles kontrasztban áll a korábbi Fidesz-kormányzat iparpolitikájával, amely Szijjártó Péter vezetésével aktívan támogatta a kínai beruházásokat.
Új hatóság, milliárdos bírságok
Tárkányi bejelentette: szeptemberre feláll egy új akkumulátorügyi hatóság, amely a Gajdos László vezette Élő Környezetért Felelős Minisztérium alá tartozik majd. A hatóság súlyos szabályszegések esetén akár milliárdos büntetéseket is kiszabhat, végső esetben pedig az összes engedélyt elveheti, ami a gyár bezárását jelentené. „Elrettentő büntetéseket tud majd kiadni” – mondta Tárkányi, aki szerint a hatóság a kormányhivatalokkal párhuzamosan működik majd.
A bejelentés összecseng a korábbi hírekkel: a Tisza Párt már korábban is vizsgálatot követelt, amikor élénkzöld folyadék bugyogott fel a CATL-gyár kapuja előtti csatornából. Az új hatóság felállítása azt jelzi, hogy a kormány komolyan veszi a környezetvédelmi aggályokat, és hajlandó szigorú eszközökkel fellépni a szennyezőkkel szemben.
Vasúti fejlesztések és a debreceni identitás
Az államtitkár a vasúti fejlesztésekről is beszélt: cél a 106-os vonal újranyitása, amelyet „álomként” akár Nagyváradig is meghosszabbítanának. Elkezdik a debreceni Nagyállomás felújítását is, amelyet egy komplex közlekedési csomóponttá alakítanának. Tárkányi hangsúlyozta: Debrecen nem az ország másik fővárosa, ahogy a Fidesz emlegette, hanem régióközpont. „Azt a kissebbségi komplexust, amit a fideszesek csináltak, hogy fővárost akartak csinálni Debrecenből, felejtsük el” – mondta.
Kritikus hangok és a jövő
Bár a bejelentés sokak számára üdvözlendő, felmerül a kérdés: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e valóban érvényt szerezni az új szabályozásnak, vagy a NER-re jellemző „papírtigris” hatóságok sorsára jut? Az új hatóság felállítása mindenesetre egyértelmű jelzés a befektetők és a lakosság felé: a környezetvédelem és a helyi közösségek érdekei előbbre valók a beruházásoknál.
Tárkányi Zsolt szerint a kormány „50-100 évbe kell gondolkodni, úgy kell a koncessziókat meglakotni és ciklusokon átívelően kell újraszervezni Debrecent”. Ez a hosszú távú szemlélet ígéretes, de a részletek kidolgozása és a végrehajtás lesz a valódi próbatétel.