A vád: terrorcselekményhez kapcsolódó részesség
Dr. Horváth Lóránt, az aranykonvoj-ügyben a hatóságok által feltartóztatott ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője közleményben hívta fel a figyelmet Sulyok Tamás köztársasági elnök esetleges büntetőjogi felelősségére. Az ügyvéd szerint az Orbán-kormány által hozott, 2026. évi II. törvény kihirdetése nem egyszerűen egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként használtak fel.
A törvény valódi célja: nyomásgyakorlás Ukrajnára
Horváth Lóránt szerint rövidesen beigazolódik, hogy a pénz lefoglalása és visszatartása, továbbá a pénzszállító legénységének jogellenes fogva tartása ténylegesen nem büntetőeljárási szükségszerűségből, hanem azért történt, hogy Magyarország nyomást gyakoroljon Ukrajnára a Barátság-kőolajvezeték újranyitása érdekében. A kormányrendelet és a törvény elfogadása így nem jogszerű nyomozati vagy nemzetbiztonsági intézkedés volt, mivel a törvényi visszatartás összekapcsolódott a kőolajvezeték újranyitásának deklarált követelésével.
A köztársasági elnök szerepe: formális aktus vagy bűnrészesség?
Az ügyvéd szerint ebben az összefüggésben a köztársasági elnök szerepének megítélése teljesen új megvilágításba kerül. Amennyiben a célzat politikailag vagy szakmailag felismerhető volt Sulyok Tamás számára, úgy nem lehet állítani, hogy az államfő kizárólag formális alkotmányos aktust végzett az említett törvény ellenjegyzésével. „Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel” – fogalmazott Horváth Lóránt.
Terrorcselekményhez kapcsolódó részesség: a büntetőjogi kategória
A legkomolyabb vád, ami felmerülhet: „Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta az ügyvéd. Hozzátette: a büntetőjogban a közvetett bizonyítékok logikus láncolata is megalapozhatja a bűnösséget.
Előzmények: a feljelentés és a pénz visszajuttatása
Az ukrán Oscsadbank jogi képviselője az ügyben már március közepén feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt. Az Orbán-kormány később rendeletbe írta, hogy Ukrajna még két hónapig biztosan nem kapja vissza a mintegy 27 milliárd forintnyi aranyát és pénzét, amit végül május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése szerint a magyar fél visszajuttatott Ukrajnának.
A bizonyítékok láncolata
Horváth Lóránt szerint a döntő kérdés most az: bizonyítható-e, hogy Sulyok Tamás a rendelkezés kihirdetésekor tisztában volt azzal, hogy a törvény valódi funkciója nem bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági cél, hanem egy másik állam kényszerítése. Az ügyvéd rögzítette, tényszerű, hogy a sajtó intenzíven foglalkozott a március 5-e és a törvény 9-i elfogadása közötti időszakban a témával, sőt egyértelmű politikusi nyilatkozatok támasztották alá a célzatot, amiről az államfőnek szükségszerűen tudnia kellett.
Következtetések
Az ügyvéd szerint ha egy konstrukció jogilag kirívóan rendellenes, a célzat felismerhető, a szándékosság tetten érhető, és ehhez további bizonyítékok, például előzetes egyeztetések, figyelmeztetések vagy belső kommunikáció is társulnak, akkor az megalapozhatja az alapos gyanút. A kérdés most az, hogy a Tisza-kormány hogyan kezeli ezt a helyzetet: vajon elindítja-e a hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatti vizsgálatot, vagy hagyja, hogy az ügy elévüljön a nemzetközi porondon?