A vár, amely újra a figyelem középpontjába került
A gyimesbükki Rákóczi-vár – vagy ahogy 2026 óta hivatalosan nevezik, a Bethlen–Rákóczi-vár – nem csupán egy történelmi erődítmény. A Csíksomlyó közelében, a történelmi Magyarország keleti határán álló épület a magyar identitás egyik szimbolikus pontja. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősítette meg. Őrhelyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként is használták.
Az építésének 400. évfordulójára megújult erődítményt május végén adták át ünnepélyesen. A széles körű összefogással – az Országos Beruházási Társaság (CNI) támogatásával, a gyimesbükki önkormányzat és magánszemélyek hozzájárulásával – helyreállított műemlék avatásán több száz érdeklődő, egyházi és világi méltóság vett részt. A 4,1 millió lejes (321 millió forintos) beruházás nagy részét a román kormány finanszírozta, a gyimesbükki önkormányzat 750 ezer lejjel (51 millió forinttal), magánadományokból pedig 250 ezer lej (17 millió forint) érkezett.
A vita kirobbanása: „szolgalelkűség” vagy jogos igény?
A felújítás híre azonban nem csak örömet okozott. Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes megnyilvánulásairól ismert parlamenti képviselője szombati Facebook-bejegyzésében élesen bírálta a beruházást. Tanasă, aki rendszeresen tesz feljelentést a székely zászló és a magyar feliratok nyilvános használata miatt, és korábban a vendégmunkások ellen is kikelt, most a Rákóczi-várat vette célba.
„Hogy a románok pénzén állítsd helyre annak az Osztrák-Magyar Monarchiának a műemlékét, ahol a románokat állatként kezelték és ahol nem voltak politikai vagy vallási jogaik, ez nyilvánvaló szolgalelkűség, és nem tolerancia vagy Európa-pártiság” – írta a politikus.
Csoma Botond válasza: „A romániai magyarok adófizetők”
Vasárnap délelőtt Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a Facebookon adott kemény hangvételű választ. Az RMDSZ-es politikus, aki a romániai magyar közösség érdekképviseletében tevékenykedik, nem hagyta szó nélkül a támadást.
„Ide figyelj, te otromba, sovén Tanasă! A gyimesbükki Rákóczi-vár nem a te magántulajdonod, hogy te döntsd el, hogy felújításra kerül vagy sem! A romániai magyarok ennek az országnak az adófizetői, úgyhogy joguk van ahhoz, hogy felújításra kerüljenek az általuk is lakott régiókban található műemlékek!” – írta Csoma Botond.
A politikus bejegyzését azzal zárta: „Te meg úgyis a történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb, ahol várnak rád a többi, már odakerült sovén pajtásaid. Csak idő kérdése!”
Provokáció a csíksomlyói búcsú napján
A feszültséget tovább növelte, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján – amely az erdélyi magyarok egyik legfontosabb vallási és közösségi eseménye – Mihai Tîrnoveanu, a szélsőséges Calea Neamului (Nemzet Útja) szervezet vezetője is a helyszínről üzent a magyaroknak. Tîrnoveanu, akit a romániai magyar közvélemény elsősorban szélsőséges kijelentéseiről és provokatív megmozdulásairól ismer, a román zászlóval a kezében készült bejegyzésben azt írta:
„Minden Csíksomlyóra tartó magyarnak üzenem, aki azt hiszi, hogy elérte a határt a gyimesbükki Rákóczi-várnál, hogy nincs semmilyen határ, ez itt Bákó, Románia. Amúgy jó utat.”
A Calea Neamului neve nem először kerül elő hasonló ügyben. A szervezet pár nappal korábban az úzvölgyi katonatemetőben is felvonult, ahol korábban több magyarellenes hangulatú akcióval hívták fel magukra a figyelmet.
A vita tétje: emlékezetpolitika és identitás
A Rákóczi-vár körüli vita messze túlmutat egyetlen épület felújításán. A gyimesbükki erődítmény a magyar történelem egyik szimbolikus pontja, amelyet sokan az ezeréves határ emblematikus helyszíneként tartanak számon. A román szélsőjobboldali politikusok számára éppen ezért provokatív célpont.
Az incidens rávilágít arra a mélyebb törésvonalra is, amely a romániai magyar közösség és a román nacionalista erők között húzódik. Míg az RMDSZ a magyar közösség jogait és identitását védi, addig a szélsőségesek a román nemzeti narratíva jegyében támadják a magyar történelmi emlékeket.
A vita időzítése sem véletlen. A csíksomlyói búcsú napján, amikor több tízezer magyar zarándok érkezik a térségbe, a provokációk szimbolikus jelentősége megnő. A Rákóczi-vár felújítása így nemcsak egy sikeres beruházás, hanem a magyar közösség kitartásának és identitásának szimbóluma is – amelyet a román szélsőségesek továbbra is megpróbálnak támadni.