A támadás részletei
Május 24-ére virradóan Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Kijev ellen. A csapásban egy ember életét vesztette, húszan megsérültek, és mintegy 40 épület rongálódott meg – köztük lakóházak, egy iskola és az ukrán külügyminisztérium épülete is, amely a második világháború óta először szenvedett ilyen károkat. A detonációk betört ablakokat és egyéb károkat okoztak az épületben.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken, miközben a helyi beszámolók szerint a támadás több helyen tüzeket okozott, és civil infrastruktúrát is érintett. Nem hivatalos jelentések szerint a támadás során hiperszonikus és cirkálórakétákat is bevethettek.
Orbán Anita reakciója
Orbán Anita magyar külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes az X-en reagált a történtekre. Bejegyzésében hangsúlyozta: a civileknek nem szabadna rakétákra, drónokra és robbanásokra ébredniük, miközben az életükért aggódnak. „Elpusztított otthonok, összetört családok, megölt és megsebesített ártatlan emberek – ez elfogadhatatlan. Határozottan elítéljük a támadást, és az áldozatok, valamint Ukrajna népe mellett állunk” – írta.
A mostani reakció nem előzmény nélküli. Két héttel korábban, amikor Oroszország a háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadását hajtotta végre Nyugat-Ukrajna ellen, és Kárpátalját is találatok érték, Orbán Anita személyesen kérette be az orosz nagykövetet. A lépés a Tisza-kormány külpolitikai irányváltásának egyértelmű jele: az Orbán-korszak Ukrajna-ellenes retorikáját felváltotta a konstruktív, szolidaritás-alapú fellépés.
A magyar külpolitika új iránya
Orbán Anita fellépése illeszkedik abba a folyamatba, amelyet a Tisza-kormány külpolitikai irányváltásaként lehet jellemezni. Az új kormányzat az EU-integráció támogatásán keresztül helyreállítja a nemzetközi jogállamisági normákat és az uniós szolidaritást. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és miniszterelnök nyíltan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait, amely az új kormányzat európai értékekhez való visszatérésének és a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásának szimbóluma.
A változás jelei már korábban is megmutatkoztak: a magyar hatóságok visszaszolgáltatták az Oscsadbank 27 milliárd forint értékű aranykonvoját, és szakértői tárgyalások indultak a kárpátaljai magyarok jogairól. Orbán Anita a Válasz Online-nak adott interjúban ismertette a magyar külpolitika új irányát: nem lesz tisztogatás, de új szakmai alapokra helyezik a diplomáciát.
Nemzetközi kontextus
A támadás nemzetközi visszhangot is kiváltott. Az ukrán hatóságok közlése szerint a vasárnapi támadás során mintegy 40 épület rongálódott meg Kijevben. A történtek újabb nemzetközi reakciókat váltottak ki, amelyek közé tartozik Orbán Anita nyilatkozata is, aki a civil lakosság elleni erőszak azonnali elítélését sürgette.
A magyar külügyminiszter határozott fellépése azt is jelzi, hogy a Tisza-kormány kész szembenézni az orosz agresszióval, és nem kívánja folytatni az előző kormányzat Ukrajna-ellenes politikáját. Ugyanakkor a kérdés továbbra is nyitott: vajon a magyar kormány milyen konkrét lépésekkel tudja támogatni Ukrajnát a háborúban, és hogyan tudja egyensúlyozni a nemzetközi elvárások és a hazai politikai realitások között?