A NER alapítványi birodalmának utolsó nagy éve
2025-ben 77 milliárd forinttal nőtt a Fidesz-közeli alapítványok eszközállománya, ezzel már 694 milliárd forint vagyonnal rendelkeznek – derül ki a 24.hu gyűjtéséből. Ez az összeg Magyarország 2026-os költségvetésének 1,5 százalékát teszi ki, és meghaladja a teljes hazai önkormányzati szektor központi költségvetésből származó bevételének a felét. A Népszava elemzése szerint a fideszes alapítványi vagyon immár nemcsak a „gonosz Brüsszel” szemét csípi, hanem idehaza is egyre többen döbbennek rá, milyen irgalmatlan összeg veszítette el közpénz jellegét, s vált a NER kifizetőhelyévé.
Az MCC, a NER zászlóshajója
A legnagyobb nyertes a Mathias Corvinus Collegium (MCC) volt, amely 60,9 milliárd forintos gyarapodást könyvelhetett el. A növekedés mintegy felét a Mol és Richter részvényekből származó osztalék tette ki – az olajcégtől például annyi osztalékot húztak be, amennyi Kaposvár tavalyi költségvetése volt. Az MCC 2011-es alapítása óta 24-szeresére növelte vagyonát, jelenleg 18 saját és 13 bérelt ingatlanban működik itthon és külföldön, és épül új campusa a Gellérthegyen.
Az MCC esete jól mutatja, hogyan vált a NER egyik legfontosabb intézményévé a tehetséggondozásra hivatott szervezet. A 2020-as KEKVA-törvény lehetővé tette, hogy állami tulajdonú részvénypaketteket, értékes épületeket és rengeteg pénzt csoportosítsanak a papíron közfeladatokat ellátó alapítványokba. Az MCC ebből a konstrukcióból profitált a legnagyobb mértékben.
A kampányfinanszírozás új csatornái
A Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, amely a Digitális Polgári Köröket és a Fidesz háborúellenes gyűléseit szervezte, első évében 5,08 milliárdos eszközállományt mutatott fel. Bevétele 5,6 milliárd forint volt, amely teljes egészében támogatás formájában érkezett – a forrásokat azonban nem hozták nyilvánosságra. A Telex szerint az alapítvány beszámolójában nem tértek ki arra, hogy milyen forrásokból származik a támogatás. Ez a transzparencia hiánya jól illeszkedik a NER azon gyakorlatába, hogy a közpénzt átláthatatlan csatornákon keresztül juttatják el a politikai célokat szolgáló szervezetekhez.
A Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) 12 milliárd forinttal gyarapodott, miután a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A BLA-nak is jutott 22,4 milliárd abból a 80 milliárd forintból, amit a Kabinetiroda közvetlenül a választások előtt szórt ki baráti szervezeteknek. Ez a gyakorlat – az utolsó pillanatban történő pénzkiosztás – a NER egyik jellemző vonása volt.
A média alapítvány vesztesége
Nem minden alapítvány járt jól: a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tartalékai csaknem 10 milliárd forinttal csökkentek. A Mediaworks Hungary Zrt. közel 11 milliárd forinttal értékelte le a kiadói jogokat és brandeket összefogó vagyoni értékű jogait. A KESMA alá tartozik a Magyar Nemzet, az Origo és a Hír TV is – a médiapiaci változások és a NER bukása után ezek a szervezetek is nehéz helyzetbe kerültek.
A Tisza-kormány válasza
A Tisza-kormány a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) felszámolását kezdeményezte. A 110 oldalas törvényjavaslatot június 9-én este nyújtották be az országgyűlésnek. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) Brüsszelben, az Európai Bizottság elnökével közösen jelentette be: augusztus 31-ig megszüntetik a nem egyetemi KEKVA-kat. A törvényjavaslat része annak a 6000 milliárd forintnyi uniós forrást felszabadító csomagnak, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett.
A kérdés az, hogy a vagyon visszakerül-e az államhoz, vagy a NER-oligarchák újabb kimentési stratégiát eszelnek ki. A Mol és Richter már bejelentette, hogy elhalasztják a 2025-ös osztalékok kifizetését – ez arra utalhat, hogy az MCC és más alapítványok számára a jövőben elapadhatnak ezek a bevételek. Ugyanakkor a NER magántőkealapok menedzserei a Válasz Online forrása szerint aláírták: az állam bármikor visszaveheti az irányítást – ez lehetőséget ad a vagyon visszaszerzésére.
Következtetés
A 77 milliárd forintos vagyongyarapodás jól mutatja, hogy a NER alapítványi hálózata a végsőkig kihasználta a közpénz-elosztás lehetőségeit. A Tisza-kormány előtt álló feladat nem egyszerű: a KEKVA-k felszámolása mellett biztosítani kell, hogy a vagyon valóban visszakerüljön az államhoz, és ne tűnjön el a NER-oligarchák magántőkealapjaiban. A következő hónapokban kiderül, hogy az új kormány képes-e felszámolni ezt a rendszert, vagy a NER rossz szokásai tovább élnek.