Brüsszel, 2026. május 29. – A sajtótájékoztató hangulata feszült, de határozott volt. Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egymás mellett álltak a brüsszeli mikrofonok előtt, amikor a magyar kormányfő bejelentette: a kormány augusztus 31-ig megszünteti azokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA), amelyek nem tartanak fenn egyetemet. A döntés a legnagyobb port kavart KEKVA-t, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) is érinti.

„Addig viszont azon közérdekű alapítványok, amelyek nem egyetemekről szólnak, nem egyetemekkel foglalkoznak, azok megszüntetésre kerülnek a nyár végéig, augusztus 31-ig. Köztük az ön által is ismert MCC” – mondta Magyar, egyenesen az újságíróknak címezve szavait. A bejelentés nemcsak politikai, hanem szimbolikus jelentőségű is: az MCC volt a Fidesz-korszak egyik leglátványosabb intézményi projektje, amelyet sokan a rezsim káderképzőjének neveztek.

Az egyetemek kapnak haladékot

Az egyetemeket felügyelő alapítványok számára a kormány 2027. augusztus 31-ig átmeneti időszakot biztosít. Magyar ezt azzal indokolta, hogy az érintett egyetemek kórházakat is irányítanak, és a tulajdonosi struktúra átalakítása időigényes. „Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő közérdekű alapítványok kapcsán [...], ami 2027. augusztus 31-ig fog tartani. A nem egyetemekkel foglalkozó közérdekű alapítványok viszont megszüntetésre kerülnek a nyár végéig, augusztus 31-ig” – fogalmazott a miniszterelnök.

A döntés hátterében az uniós források lehívása áll. A Tisza-kormány által vállalt reformok egyike a KEKVA-rendszer felszámolása, amely a brüsszeli megállapodás egyik feltétele. A teoretikusan elérhető 17 milliárd euró döntő részének lehívásához ugyanis a magyar kormánynak teljesítenie kell azokat a mérföldköveket, amelyeket a Fidesz-kormányzás alatt nem sikerült. A helyreállítási alapból (RRF) 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 4,4 milliárd kedvezményes hitel érkezhet, de ezeket augusztus végéig elvileg el kell költeni.

Az MCC reagált: túlélési stratégiát hirdettek

Az MCC nem sokkal a bejelentés után közleményt adott ki a Facebook-oldalán. A szervezet leszögezte: „az MCC harminc éve foglalkozik tehetséggondozással: ebből huszonnégy évet közhasznú alapítványként, hat évet pedig közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (KEKVA) működött.” Hozzátették: „Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a KEKVA mint forma megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.”

A közleményből kirajzolódik az MCC túlélési stratégiája: a szervezet a KEKVA-forma megszűnése esetén is fenn kíván maradni, visszatérve a korábbi, közhasznú alapítványi működéshez. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a hatalmas vagyont is megtarthatják. A Tisza-kormány első alkotmánymódosítása, amelyet Melléthei-Barna Márton nyújtott be, kimondja: „A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. [...] A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

A vagyon sorsa: 500 milliárd forint a tét

Az MCC vagyona hatalmas. Az Állami Számvevőszék adatai szerint a KEKVA-knál összesen 3000 milliárd forintnyi vagyonátadás történt, ebből az MCC több mint 500 milliárd forintot kapott. Az intézmény Kárpát-medencei oktatási hálózatot épített ki, felvásárolta a Libri könyvkiadót, vett egy bécsi magánegyetemet, és előretolt ideológiai bástyát hozott létre Brüsszelben. Mindezt úgy, hogy a kuratórium elnöke Orbán Balázs, a főigazgató pedig Szalai Zoltán, a Mandiner volt főszerkesztője volt.

Magyar Péter korábban is többször célkeresztbe vette az MCC-t. A miniszterelnök kérte a Richtert és a Molt, hogy ne fizessék ki az éves osztalékot az MCC-nek – ennek mindkét cég eleget tett. A kormányfő szerint az intézményhez kiszervezett pénz és infrastruktúra a vagyonvisszaszerzés elsődleges célpontja lehet.

Tombor András: egyeztetni szeretne

Az ügyben múlt héten megszólalt Tombor András, az MCC alapítója is, aki a közpénz visszavételével egyetértett, ugyanakkor jelezte: egyeztetni szeretne a kormánnyal. Tombor, aki a Fidesz nyilvánosságot kerülő erős embere, elismerte, hogy az MCC-nak adott százmilliárdok a közvagyon részét képezik. Azt azonban nem tudni, hogy a tárgyalásokból lesz-e valami, vagy a kormány a teljes felszámolás mellett dönt.

A diákok sorsa: kérdőjelek

A bejelentés után az egyik legfontosabb kérdés az MCC-ben tanuló diákok ezreinek sorsa. A kormány egyelőre nem közölt részletes tervet arról, hogy mi lesz a folyamatban lévő képzésekkel, a diákok ösztöndíjaival és a programokkal. Az MCC közleménye szerint alapítványi formában folytatnák a tehetséggondozást, de az átmenet részletei egyelőre homályosak.

Kritika: a NER rossz szokásainak visszatérése?

Bár a KEKVA-rendszer felszámolása üdvözlendő lépés, néhány aggályos kérdés is felmerül. A döntés gyorsasága és a részletes terv hiánya arra emlékeztet, ahogy a Fidesz-kormány is hozott hirtelen, átgondolatlan döntéseket. A civil társadalom és a szakmai szervezetek aktív felügyelete nélkül fennáll a veszélye, hogy a közpénz-felhasználás etikai problémái az új rendszerben is folytatódnak. Az intézményi kultúra és a közpénz-kezelés gyakorlatainak reformja nem megy egyik napról a másikra – és ehhez a Tisza-kormánynak is hozzá kell nőnie.

Összegzés

Magyar Péter brüsszeli bejelentése történelmi jelentőségű: a Fidesz-korszak egyik legvitatottabb intézményének felszámolását jelenti be. Az MCC azonban nem adja fel könnyen: alapítványi formában próbál továbbélni. A kérdés az, hogy a kormány képes-e végigvinni a reformot anélkül, hogy a NER rossz szokásai visszatérjenek. A következő hónapokban kiderül, hogy a Tisza-kormány valóban képes-e a demokratikus megújulásra, vagy csak a hatalom-koncentráció új formáját hozza létre.